Megint egy kis szünetet tartottam a posztolással. mert történt egy s más, bár nem mondhatom, hogy rettenetesen pozitív dolgok. Sőt!!!! A változatosság kedvéért most a tárgyak vicceltek meg minket!
Elromlott a hűtőnk, már egy ideje vacakol, sajnos a szerelő felvilágosított, hogy a tizenévekig használható hűtők kimentek a divatból, a legtöbb gyártó úgy igyekszik, hogy azért 4-5 év alatt tönkre menjen a cucc, illetve olyan hibája legyen, ami nem vagy csak nagyon drágán javítható! (És ebben megerősített Kati barátnőm is, akinek a tv-je krepált be és a szerelő szó szerint ugyanezt mondta, ezek már nem azok a régi "baltával kell szétverni" típusok.) Aztán, hogy a dolog bonyolódjon elromlott a vezetékes telefonunk is. Mi persze azonnal szegény nagymamát gyanúsítgattuk, hogy elnyomkodta a gombokat (mert azért szokta) bár azt általában a papa meg tudja oldani, de ez most valahogyan nem működött sehogyan sem, végül az egészre a koronát az tette fel, hogy internetünk sem volt egyik napról a másikra. Olyanok voltunk, mint Monte Christo If várában, elzárva minden külső ingertől, persze az egy tv-t kivéve, de abban meg én igazán nem sok néznivalót találok. Korán is sötétedik, hideg is van, úgyhogy általában ha a madarakat eltettem alunni, akkor olyan 1/29 és 9 között már ágyban voltam, amúgy sem vagyok egy éjjeli bagoly, tekintve hogy elég korán kelek.
A rossz hírek mellett (mert ez az év már szinte állandóan ilyenekkel van tele:-(( ) most felfestem az új jákó projektet.
Eljött az ideje, hogy Pipi és Zebi összeköltözzön, legalább is tennék egy próbát, hátha működik a dolog. Nincsenek illúzióim, lehet hogy nem sikerül a dolog, de csak megpróbálnám. Ha Zebike annak idején nem hozzám kerül, hanem valamilyen tenyésztőhöz hát ő nyilván az első héten összerakta volna valami tojóval oszt lesz ami lesz, ha pedig fiókáik sem lettek volna, akkor hamar túlad rajta.
Pipi szilveszterkor lesz 2 éves, nagyon ragaszkodik hozzám, túlságosan is. Meg akarom adni nekik a lehetőséget, hogy kettesben élhessenek egy kalitban, kurkászhassák egymást, játsszanak együtt, hiszen madárnak madár a társa. És mielőtt bárki megvádol azzal, hogy ugyanezt Sáminak nem adtam meg, hát ez azért van, mert ha egy nemes pár harmonizál és párba áll, akkor onnan minden párzási időben ontják a fiókákat, míg a jákók akkor is szépen eléldegélnek egymás mellett, ha sosem lesz fiókájuk. Egyébként is ő nagyon jól kijön Morzsival, aki neki a társa, fiókája és a barátja egyszemélyben.
Megkezdtem tehát az előkészületeket. Ennek érdekében Morzsikát kiköltöztettem a kalitjából és odahúztam Zebi kalija mellé, abba költözik be Pipi pár hétre, hogy elfelejtődjön kié is volt igaziból az a nagykalit. Pipi szépen átmegy Morzsiéba, Morzsi pedig a nagykalitba éldegél. Így terveztem, valamint úgy, hogy Karácsonykor, mikor 5 napot leszünk itthon akkor összerakom őket és meglátom, hogyan viselik egymást.
A kétkedő ismerőseim persze elriasztottak, de legalább is óvtak tőle, mekkora törés lesz Pipinek az új kalit, egyedül Noi állt mellettem (mint mindig, jó tanáccsal, okos ötletekkel ....) és Kati barátnőm, aki évek óta hiszi, hogy megtalálom a hangot a tollasokkal, ezért is kaptam tőle ajándékba Bubit és Pipit is, mert jó helyen akarta tudni őket. Szóval a kalit cserén túl vagyunk. Szépen elmagyaráztam Pipinek, hogy átköltözünk új helyre, azzal a mozdulattal be is tettem, aztán azonnal megkapta ajutikexet és nagyon megdícsértem. Másnap reggel azért kicsit bennem volt a félsz, hogy mit fogok tapasztalni ( és komolyan mondom, hogy ha csak 1 tolla is hiányzott volna, azonnal abbahagyom a dolgot), de Pipit nem viselte meg a csere. Már előre áttettem neki a kedvenc tőkehintáját, reggel úgy találtam, hogy vidám hintázgatott rajta és a dolog azóta is működik. Morzsival egyáltalán nem volt baj, ő egy született felfedező, szinte mindeki kalitjába belátogatott már, ha másért nem akkor egy kis kaját csenni, ha a tulajdonos éppen kinn volt a többiekkel. Most így állunk, segítsetek minket, mind eddig is pozitív gondolatokkal!!!!:-)))
Eljött az ideje, hogy Pipi és Zebi összeköltözzön, legalább is tennék egy próbát, hátha működik a dolog. Nincsenek illúzióim, lehet hogy nem sikerül a dolog, de csak megpróbálnám. Ha Zebike annak idején nem hozzám kerül, hanem valamilyen tenyésztőhöz hát ő nyilván az első héten összerakta volna valami tojóval oszt lesz ami lesz, ha pedig fiókáik sem lettek volna, akkor hamar túlad rajta.
Pipi szilveszterkor lesz 2 éves, nagyon ragaszkodik hozzám, túlságosan is. Meg akarom adni nekik a lehetőséget, hogy kettesben élhessenek egy kalitban, kurkászhassák egymást, játsszanak együtt, hiszen madárnak madár a társa. És mielőtt bárki megvádol azzal, hogy ugyanezt Sáminak nem adtam meg, hát ez azért van, mert ha egy nemes pár harmonizál és párba áll, akkor onnan minden párzási időben ontják a fiókákat, míg a jákók akkor is szépen eléldegélnek egymás mellett, ha sosem lesz fiókájuk. Egyébként is ő nagyon jól kijön Morzsival, aki neki a társa, fiókája és a barátja egyszemélyben.
Megkezdtem tehát az előkészületeket. Ennek érdekében Morzsikát kiköltöztettem a kalitjából és odahúztam Zebi kalija mellé, abba költözik be Pipi pár hétre, hogy elfelejtődjön kié is volt igaziból az a nagykalit. Pipi szépen átmegy Morzsiéba, Morzsi pedig a nagykalitba éldegél. Így terveztem, valamint úgy, hogy Karácsonykor, mikor 5 napot leszünk itthon akkor összerakom őket és meglátom, hogyan viselik egymást.
A kétkedő ismerőseim persze elriasztottak, de legalább is óvtak tőle, mekkora törés lesz Pipinek az új kalit, egyedül Noi állt mellettem (mint mindig, jó tanáccsal, okos ötletekkel ....) és Kati barátnőm, aki évek óta hiszi, hogy megtalálom a hangot a tollasokkal, ezért is kaptam tőle ajándékba Bubit és Pipit is, mert jó helyen akarta tudni őket. Szóval a kalit cserén túl vagyunk. Szépen elmagyaráztam Pipinek, hogy átköltözünk új helyre, azzal a mozdulattal be is tettem, aztán azonnal megkapta ajutikexet és nagyon megdícsértem. Másnap reggel azért kicsit bennem volt a félsz, hogy mit fogok tapasztalni ( és komolyan mondom, hogy ha csak 1 tolla is hiányzott volna, azonnal abbahagyom a dolgot), de Pipit nem viselte meg a csere. Már előre áttettem neki a kedvenc tőkehintáját, reggel úgy találtam, hogy vidám hintázgatott rajta és a dolog azóta is működik. Morzsival egyáltalán nem volt baj, ő egy született felfedező, szinte mindeki kalitjába belátogatott már, ha másért nem akkor egy kis kaját csenni, ha a tulajdonos éppen kinn volt a többiekkel. Most így állunk, segítsetek minket, mind eddig is pozitív gondolatokkal!!!!:-)))
Drága Mizo!
VálaszTörlésZebivel álmodtam, és potyognak a könnyeim, ahogy a soraidat olvasom... Életem legnehezebb fél évén vagyok túl, de életem legjobb döntése volt, hogy Zebinek Nálatok találtam új otthont!
Köszönöm!
Szeretettel :N
Drága N!
VálaszTörlésNekem pedig életem legjobb döntése volt, hogy befogadtam ezt a kis szürke tündért, mert hogy a tündérek családjából származik, az nem kétséges!!!:-)