2011. június 30., csütörtök

Hát lefordítottam, remélem hasznát veszitek...



  
Óvintézkedések papagájtartóknak
(mire ügyeljünk, hogy kedvenceink hosszú életűek lehessenek)

Írta: Carolyn Swicegood 

E-mail:  Carolyn@landofvos.com  
Eclectus honlapján:  www.landofvos.com 

Eclectus E-mail lista:  www.landofvos.com
Fordította: Hunyadi Katalin



Élelmiszerek, melyeket tilos adni papagájnak :
Avokádó (és a belőle készült guacamole), csokoládé, kakaó. alkohol, barack mag, őszibarack mag, szilva mag, aszalt szilva, rebarbara levél (a szárát ehetik), cherimoya gyümölcs (más néven puding alma) magja,  a burgonya és a paradicsom növény levele és szára,  a túlságosan sós burgonyás és paradicsomos ételek (pl. chpis), cukor, zsír, koffein, mesterséges színező és ízesítő szerek, tartósító szerek és más vegyszerek. Ugyanilyen veszélyesek a penészes ételek és a (sületlen) vagy nyers húsok. Minden papagáj eleségnek  olyan frissnek és tisztának kell lennie, mintha csecsemőknek  adnánk.

A konyha különösen veszélyes a papagájok számára , főleg ha éppen főzünk. A nyílt láng, a forró tűzhelylap, a nyitott edények (forró vagy fagyos ételekkel) ugyanolyan veszélyesek lehetnek a papagájok számára, mint a dohányzás vagy más toxikus füst.
A mosogatógép gőze és párája megölheti a madarat. Pl. ha egy műanyag edény a száradás alatt mérgező gázt bocsájt ki. A mosogatógép mosószerei olyan vegyszereket tartalmaznak, amiket a mosó- és szárítóciklus alatt elpárologtatnak a levegőben. Ezért  és az alábbi okok miatt papagájokat tilos konyhában tartani.

A Teflon (PTFE), Silverstone és általában a tapadásmentes sütők, edények halálos, szagtalan gázt bocsátanak ki magukból, amikor túlhevülnek. A teflont, mely különösen veszélyes, használják még fűtőszálaknál, sütőkben, lámpákban, vasalókban, serpenyőkben, kenyérsütőgépekben, wokban, gofrisütőben, elektromos serpenyőkben, kukoricapattogtató gépeknél, kávéfőzőkben, pecsenyesütőkben, hajsütővasaknál, hajszárítóban és még számos más termékben. Nézd meg mindig a termékek címkéjét és ha szükséges, távolítsd el madaradat olyan helyekről, ahol ilyen dolgokat használsz
!

Az öntisztító sütők nagyon magas hővel égetik ki magukból az odaragadt ételmaradékokat, ezalatt olyan mérgező füstöt bocsátanak ki magukból, hogy percek alatt képesek megölni a madarat.

A sütőzacskók, különösen a teflonnal kombináltak szintén képesek mérgezést okozni a madaraknál. Általában ahol sütünk, főzünk ott madárnak nincs helye.

Öreg dió héja vagy kukoricacsutka is veszélyes lehet a madarakra, gomba spórák tapadhatnak rájuk, mikor piszkosak vagy nedvesek. A kalit aljába inkább újságpapírt használjunk, mint kukorica csutka darálékot.
Cédrus és szikvojafenyő (redwood) forgács veszélyes a madarakra, sose használjuk kalitkában, röpdében vagy odúban. Rezgőnyárfa vagy fenyőforgács biztonságos számukra!

A kalitkának biztonságos fémből és festékkel kezelve kell készülnie, ügyeljünk a rácstávolságra és az üres táltartó karikákra is, nehogy megfojtsa vagy megsebesítse a madarat. Sose hagyjunk üresen táltartó karikát, ha mást nem, tegyünk az üres tálba játékokat a madárnak! Etetőtálnak a rozsdamentes fém a legjobb, nem tapad rá baktérium, jól tisztán lehet tartani.

Sose kössünk a lábgyűrűre szalagot, ne használjunk béklyót, lábpórázt a madarunkon a lábak és a lábujjak biztonsága érdekében, ezek néha halált is okozhatnak.
A mikrochip az elveszett madarak azonosításához nélkülözhetetlen.

A halogénes lámpák rendkívül melegek, képesek megégetni vagy megölni a kisebb madarakat, ha rájuk szállnak.

Fémmel burkolt tárgyak , cink, réz, vas és egyéb fémek  fémmérgezést okoznak a madaraknál, ha a szervezetükbe kerülnek. Veszélyes lehet a galvanizált ketrec, a madárház drót, házi kulcsok, különösen az arany színűek, ólom alapú festékek, fém és cink alapú festékek, linóleum, vinyl redőnyök(műanyag), pezsgős és borosüveg fólia és általában az alufólia, ólomnehezék, csengők ólom nyelvvel, ólomüveg, helytelenül festett kerámia, ruhaékszer (különféle csilivili ruhadíszek), tükör hátsó oldala, réz egycentes, művész festékek, melyek kadmiumot tartalmaznak, fényes kartonpapír vagy papír, mágneses kártyák vagy bankkártyák.

Timsószerű vérzéscsillapítókat nem szabad használni, ha vért veszünk a madár lábából vagy esetleg túl vágjuk a körmét. A vérzést ugyan elállítják, de tönkre teszik a madár bőrét. Legjobb ilyenkor kukoricakeményítőt vagy kukoricalisztet összekeverni aloéval, akkor jobban a bőrre tapad és az aloe fájdalomcsillapító, sebgyógyító hatású is.

Kutya, macska, görény és más háziállat komoly veszélyt jelent a madarakra. Ha megkarmolják vagy megharapják a madarat akkor Pasteurella baktériummal fertőződhetnek, ilyenkor azonnal állatorvoshoz kell vinni, mivel ez életveszélyes fertőzés. Soha ne hagyd felügyelet nélkül a madarat más háziállatokkal.

 A rovarírtó spray-k megmérgezik a levegőt és képesek megölni a madarakat. Biztonságosabb, ha olyan csapdákat használunk, melyeket úgy tudunk elhelyezni, hogy a madár nem fér hozzá.

A különféle tetű és élősködőirtó lapocskák és spary-k megmérgezik a madarakat, azok is, amelyeket a kalitban kell elhelyezni. Tetű elleni samponokat se használj a madarakon.

Ragacsos rovarölőket (repülő rovarokra) csak olyan helyen használj, ahol a madár vagy más háziállat nem fér hozzá. Ha mégis a tollára kerül, akkor citrusolajjal vagy mogyoróvaj krémmel lehet eltávolítani onnan.

Klippelt szárnyú madarak szárnyait gyakran kell ellenőrizni a repüléssel kapcsolatos balesetek miatt, illetve amikor kivisszük, használjunk hámot, pórázt vagy szállítót. (A madár nem azért repül el, mert nem szereti a gazdáját. Megijed valamitől és huss, már el is száll, az adrenalin felszökik a vérében és csak repül felfelé, mikor leszáll akkor már a helyismeret hiánya miatt nem talál vissza a gazdájához. A cikk fordítójának megjegyzése.)

Átlátszó vagy visszatükröződő felületeket, mint üvegablak, ajtó, tükrök, meg kell mutatni a madaraknak. Szembesíteni kell őket a ténnyel, hogy azok szilárd felületek. A legtöbb papagáj erre megtanítható, úgy, hogy a kezeden tartva odaviszed és a lábát, fejét, testét odanyomod, hogy érezze a kemény felületet. Esetleg különféle matricát is használhatunk a felületen jelezve, hogy nem átjárható.

Nem szabad mennyezeti ventilátort használni, ha a madarak szabadon  vannak a lakásban. Továbbá az alábbi dolgok is veszélyt jelentenek a kalitból kinn lévő madarak számára: nyitott ablakok és ajtók, forró fazekak, a tűzhely gázégői vagy még meleg elektromos főzőlapja, nyitott víztartályok (WC, kád, mosdó), mérgező vagy tüskés szobanövények, elektromos vezetékek, gyógyszerek, rovarcsapda és más toxikus anyagok.

A játékokat időnként meg kell tisztítani és ellenőrizni, nincs-e olyan része, melyet a madár a csőrével képes leszedni, lenyelni, esetleg fennakadhatna a torkán. A laza kötelek, láncok a lábra, lábujjára, nyakára tekeredhet és így megölheti a madarat. A játék felakasztásához mindig teljesen zárt rozsdamentes karikát használjunk, ne kötelet vagy láncot, ami a madár teste, lába, feje köré tekeredhet.

Préselt lambéria, faforgács lap, OSB lap a madár számára veszélyes, mivel a ragasztó toxikus anyagokat tartalmaz.

Szobanövényektől és ezek műtrágyáitól szintén tartsuk távol madarunkat, mert mérgezőek lehetnek. Néhány a legmérgezőbb növények közül: azalea, leánder, ricinus mag, cikász pálma, tiszafa, diffenbachia, nárcisz és a gumója,aszparágusz, fagyöngy, mikulásvirág, filodendron, burgonyacsíra.

Cigaretta, szivar, pipa közelében nem tartózkodhat madár. A füst passzív belélegzése is károsítja  az érzékeny légzőszerveiket, a szemeiket és a bőrt. A nikotin megtelepedhet az ülőrudakon és a kalit más részein. Az érzékenyebb fajoknál akár öncsonkításhoz (lábujjak vagy láb lerágásához) is vezethet a mérgezés (pl. amazon fajok).

Illatos és potpourri olajokat sosem lehetne használni papagájok mellett. Parfüm, hajlakk és más aerosolos termék szintén a légzőszerveket károsítja.

Légtisztítókat, illatos spray-ket se használjunk a madár közelében. Használjunk helyette fűszereket a levegő frissítésére: fahéj, szegfűszeg, vanília, citrushéj.

A gyertyák égés közben méreganyagot bocsátanak ki, illatosított gyertya nem használható abban a szobában, ahol a madár él. A méhviaszgyertya általában biztonságos a számukra.

Ne használjunk a madárral azonos légtérben szőnyegtisztító spray-ket vagy porokat, különösen olyanokat, amelyeket később ki kell porszívózni. Használjunk helyette vizet, szódabikarbónát, ecetet vagy  grépfrút mag kivonatot.

Tisztító és fertőtlenítő szerek, mint fenyőolaj, ammónia, penész- és rozsdaoldó, WC, csatorna és bútortisztító, autóápoló szerek, fehérítő és színes mosószerek és öblítők irritálhatják a madár bőrét, légzőszerveit, szemét mikor a környezetében használják.  A keményítőspray szintén mérgező.

Otthoni felújításhoz, javításhoz használt kellékek: építőanyagok, ragasztók, festékek, oldószerek szintén mérgezőek a madarak számára.

Gyógyszerek és gyógyhatású készítmények, melyek teafa olajat tartalmaznak, mely a Melaleuca fa olaja (mirtuszfélék családja) akár receptes akár szabadforgalmú gyógyszer a papagájoktól távol kell tartani.

Penész az ételen vagy a levegőben a papagájokra veszélyes. Aspergillus penész okozza  a halálos kimenetelű Aspergillosist. Ez a gomba a helytelenült kezelt és tárolt ételeknél fordul elő, különösen a kukoricánál és az amerikai mogyorónál. Otthonunkban a túlzott nedvesség, különösen a fürdőszobában, okozhat penészesedést.

 A szén-monoxid egy színtelen, szagtalan, ízetlen gáz, melyet a kemencék vagy más nyitott illetve zárt fűtőberendezések termelnek. A madarak rosszul szellőztetett,  fűtött területeken nagy veszélyben vannak.
(A szén-monoxid tökéletlen égés során keletkezik. Veszélyét az jelenti, hogy színtelen, szagtalan, a levegőnél könnyebb, nem irritáló gáz, ugyanakkor sokkal  erősebben kötődik a vér hemoglobinjához, mint az oxigén, így megakadályozza, hogy a vér oxigént szállítson. Emiatt már alacsony koncentrációban is mérgező. A szénmonoxid-koncentráció emelkedése szén-monoxid érzékelővel jelezhető. A fordító megjegyzése)

Száraz vegytisztítás, melyet perklóretilénnel végeznek otthon, szintén mérgezést okoz madarainknál.
A laborállatok, melyeket perklóretilénnel kezelnek rendszerint rákbetegségben pusztulnak el.

Az emberi nyál kórokozókat tartalmaz,melyek halálosak a madarakra. Sosem kéne megengednünk nekik, hogy a fej üregeibe tegyék a csőrüket vagy hogy a fogainkat tisztítsák. Különösen emberi ínybetegség esetén fertőződhet madarunk a nyálunkon keresztül.

 Molyirtók (labda és riasztó) tartalmazzák a para-diklór-benzolt, mely laborállat kísérletek során  rákbetegséget okoz. Ez az anyag megtalálható még dezodorokban és WC fertőtlenítő szerekben.

A tisztaság nagyon fontos a madarakkal való foglalkozások alkalmával. Mindig moss kezet, mikor a madarak ételeit, italait készíted!

Karantén: ha új madár érkezik a már meglévők közé karantént kell alkalmazni, melynek ideje 1-3 hónap. Állatorvosod adhat tanácsot, hogy mennyi ideig is kell a karanténnak tartania. Ha elviszed a madaraidat más madarakhoz, vásárokra, madaras összejövetelekre tulajdonképpen lehetséges veszélynek teszed ki őket.

Mindenkinek tudnia kell, hogy sürgős esetben hol van a közelében olyan állatorvos, aki ért a papagájokhoz, tudnia kell az  orvos elérhetőségét. Ha hosszabb időre, napokra távozol, mindig gondoskodj valakiről, aki felügyeli és ellátja a madarat. A gondozóval mindig beszéld meg, hogy esetleges probléma, vészhelyzet esetén mit tegyen a madárral.

















2011. június 27., hétfő

Nehézfém mérgezés

Két idézettel kezdeném, ami nagyon is idevág:

"Egy kb búzaszemnyi nagyságú fém-darabka elég, hogy a madár az örök napraforgómezőkről nézegessen le a gazdájára. 
Még ha időben észreveszed az első tüneteket, akkor is elég kétséges és drága kezelésnek néz elébe szegény." (dr. Sátorhelyi Tamás) 

a másik pedig egy részlet a LOV (Land Of Vos) egyik topikjának elejéről, arról szól, mire kell ügyelnie egy papagájtartónak, ami ártalmas lehet a madarának. Ha lesz időm, lefordítom az egészet, már erre is készülök idétlen idők óta, sajnos az időm nagyon is véges, de ez télleg egy nagyon jó írás:

"Fémmel burkolt dolgok, cink, réz, vas és egyéb fémek  fémmérgezést okoznak a madaraknál, ha a szervezetükbe kerülnek. Veszélyes lehet a galvanizált ketrec, a madárház drót, házi kulcsok, különösen az arany színűek, ólom alapú festékek, fém és cink alapú festékek, linóleum, vinyl redőnyök(műanyag), pezsgős és borosüveg fólia és általában az alufólia, ólomnehezék, csengők ólom nyelvvel, ólomüveg, helytelenül festett kerámia, ruhaékszer (különféle csilivili ruhadíszek), tükör hátsó oldala, réz egycentes, művész festékek, melyek kadmiumot tartalmaznak, fényes kartonpapír vagy papír, mágneses kártyák vagy bankkártyák."
(Land Of Vos, Ask Polly Please, Precautions for parrotkeepers)

Tegnap elgondolkodtam, hogyan is lehetne ezt a fémmérgezést jellemezni. Ez egy versenyfutás az idővel, a halál ellen. Gyakorlatilag a madár lenyeli a fémet, ami először a mirigyes gyomorba jut. Ha már akkor ezt valaki észreveszi, egy gyomormosással talán segíthet is a dolgon, de ez csak azon nyomban lehetséges.Fémmérgezéskor az emésztőnedvek hatására a fém kioldódik és bekerül a szövetekbe és csontokba. A fémdarab tovább halad, bejut a zúzógyomorba, amiben a megfelelő mennyiségű kavics tovább juttatja a belekhez. Ha nincs elég kavics a zúzában,akkor el kell kezdeni a madárnak grittet adni, hogy a fém hajtódjék kifelé a belek felé. A belekben azonban megint meg tud ülni és tovább szívódik fel a sejtekbe és a szövetekbe. Gyakorlatilag szerintem ezt nevezzük fémmérgezésnek. Azért én egy hobbista fű vagyok, nyilván nem egészen korrekt a meghatározás, de szerintem valami ilyesmi történik. A méreg megtámadja a belső szerveket, különösen a májat és a vesét és a mérgezéstől a vérkép is katasztrofális lesz. Kezelés hiányában vagy ha túl későn veszik észre a tüneteket, a madár lassan lebénul és elpusztul.És tegyük hozzá, hogy vadállatokról beszélünk, akik a tüneteket ameddig csak lehet igyekszenek leplezni. dr.S.T. mesélte, hogy a nimfa fióka annyira rosszul volt, hogy az odúban alig állt a lábán, mikor azonban kibújt onnan olyan peckesen állt, mint egy Hadik huszár. 
Tehát ez az egyik legfontosabb dolog szerintem, hogy ismerd a madarad, vedd észre az apróbb rezdülésekből ha valami nem stimmel. Ritka az olyan madár, mint Sámson, aki jelezni próbálta hogy baj van vele. Most megpróbálom elmondani a 4 hónap történetét és mindenki vonja le belőle tanulságul, amit jónak lát.
Februárban kezdődött, Mami kórházban volt a combnyaktöréssel, minden nap mentünk hozzá, tehát eleve későn értünk, mikor már besötétedett. Csütörtökön Sámson nekiállt vacsorázni, evett egy keveset aztán rám repült. Általában jó étvággyal eszi meg a kását, azt hittem valamiért nem ízlik neki, bár valamennyit evett azért. Másnap, pénteken már nem akart enni, csak repült vissza rám és bújt hozzám. Ez a dolog határozottan nem tetszett, de lévén péntek este 7 óra, Molnár doktor ilyenkor nem rendel már, várnunk kellett másnapig. Szombaton reggel bevittem a reggeliket, ránéztem Sámsonra és azonnal tudtam, hogy valami baromi nagy baj van. Sámson alig tudta a szemeit nyitva tartani, nehezen kapaszkodott a rúdon, imbolygott, egyszóval látszott hogy valami nagyon nem kerek! Vadul elkezdtem telefonálni, az egyetemen nem rendelt papagájos orvos, kerestem valakit akiben megbízom annyira hogy elvigyem hozzá Sámit. Akkor ugrott be Sátorhelyi doktor neve. Régebben, mikor a barátnőimmel verébfiókát neveltünk, kértem tőle tanácsot, rendkívül segítőkész  és nagyon rendes volt. Valaki említette, hogy Békáson rendel. Elkezdtem keresni valami telefonszámot és sikerült megtalálnom a rendelő számát, még akkora hatalmas szerencsém is volt, hogy pont rendelt. Karika jött el velem, azt ugyan már nem tudom tisztán, hogy hogyan is keveredtünk vele össze,annyira ideges voltam, de az ő Csőrije is rosszul volt, neki is orvos kellett és felajánlotta, hogy felvesz, mivel autó volt otthon, de elvitték a forgalmit meg a kulcsot is. Marcsi (Karika) eljött értem, elmentünk a rendelőbe és a doktor megvizsgálta Sámsont, megnézte a székletét mikroszkóp alatt, megröntgenezte aztán mikor a felvétel elkészült, azt mondta ne is keressünk tovább, Sámson zúzója és a belei teli vannak fémmel.
Ki is mondta, hogy az állapota válságos, bementünk az egyetemre és azonnal kapott Chelintoxot, meg még mást is, infúziót és megszondázta és el is mondta, nem biztos abban, hogy megéri a másnap reggelt. Ha igen, akkor újra be kell vigyem az egyetemre injekcióra és miegyébre. 
Azután haza mentünk és Sámson állapota óráról órára tovább romlott.Akkor írtam a fórumra és hogy mennyire igaz az, hogy ismerned kell a madaradat, Karika vissza is írt, hogy a rendelőben még egészen jól volt, mi történhetett hogy ennyit romlott. Ő nem ismeri az én madaramat, ahogyan én sem az övét, a testbeszédét, a szokásait, nem is látta rajta hogy mennyire rosszul van.
Később hívás nélkül eljött egy barátnőm, mert meghallotta hogy mekkora bajban vagyunk, nevelőtápot, agyagot (Clay Block-ot) és fecsit hozott, hárman a lányommal megpróbáltuk megetetni fecsivel, de már nem nagyon tudott nyelni. Akkor történt meg, amit sosem fogok elfelejteni: Sámit betekertük egy polár plédbe, hogy ne hüljön ki és betettük egy kisebb lavorba, ő pedig mivel már alig tudott járni, kivonszolta magát és felmászott a mellkasomra, hogy velem lehessen. Onnan már nem tettem le, hogy ha el kell mennie velem legyen az utolsó pillanatáig. A barátnőm felhívta Deák Jánost tanácsért, hogy mit tehetnénk még Sámiért, aki azonnal felajánlotta, hogy vigyük ki és kimossa a gyomrát, és megszondázza, de ezt már nem mertük Sámson rossz állapota miatt bevállalni. Estére már elvesztette az eszméletét, a fejét sem tudta tartani, egy kisebb kalitot kipárnáztunk alulról, nehogy leessen a rúdról, ráültettük, a feje teljesen hátra csuklott. Tettünk mellé egy infra lámpát és ott ültem mellette egész éjjel és beszéltem hozzá, hogy ne menjen el, ne hagyjon itt. Hajnali háromkor lassan felemelte a fejét, megitattam, nagyon szomjas lehetett, mert sokat ivott de teljesen magánál volt és utána már nem ájult el egyszer sem. 
Reggel vittem injekcióra, Molnár doktor a szabadidejéből jött be, csak azt kérte, legyek nagyon pontos, mert a kisfiát viszi bábszínházba, nehogy elkéssenek. A jó Isten áldja meg érte ezerszer őt is! Hihetetlen ember, akárcsak Sátorhelyi doktor! Úgy beszéltük meg, hogy hétfőn reggel beviszem Sámit és megbeszéljük, hogyan tovább. Még aznap délután elmentem újra S.dr rendelőjébe, ezúttal Mózest vittem el, neki ugyan nem voltak tünetei, de mivel a két tróger mindent együtt csinált, bennem volt a félsz hogy talán ő is..... hát ő is. Neki még több fém volt a zúzájában, de mivel sokkal nagyobb Sáminál, nem jelentkeztek a tünetek még. 
Hétfőn reggel vártam Molnár doktorra immáron két madárral. Behívott és baromira őszintén (amit nagyon becsülök benne) elmondta, hogy egy irgalmatlanul hosszú és kétes végű kezelésnek nézünk elébe, várható egy csomó mellékhatás, mozgászavar, a sok injekciótól elfekélyesdhet a gyomruk, szóval A-tól Zet-ig elmondta hogy mi várható. Csak folyt a könnyem, aztán visszakérdeztem: A doktor úr mit tenne, ha a saját madarai lennének? rövid és gyors volt a válasz: Mindent megpróbálnék, hogy meggyógyuljanak!
Akkor megbeszéltük, mondja hogy mit csináljak és csinálom. Felajánlotta, hogy maradjanak a fiúk benn állandóra, de ezt nem kértük, mert ha megengedhettük volna magunknak, akkor sem bírom ki hogy ne lássam őket minden nap. Azt beszéltük meg, hogy reggel bevisszük őket, injekciót, infúziót kapnak és Sámit szondázzák folyamatosan, délután ugyanez történik és 5 óra után hazavihetjük őket. Mentünk mi mindenhogy, volt hogy papa nyakig mocskos volt, mert klímát szerelt és pont úgy ért vissza, hogy rohannunk kellett a fiúkért.Soha egy rossz szót sem hallottam tőle azért, hogy az egész napi munka után még a fiúkért rohanunk és nem haza megyünk, hogy ehessen és megtisztálkodhasson. Mindig azt mondta: Meglátod mama, meggyógyulnak, csak ne edd magad! Mindent megoldunk valahogyan!
Hideg volt, két külön hordozóba vittük őket, jól bebugyolálva meleg pléddel. Reggelente bejöttek velünk a munkahelyünkre és innen indultunk el fél 10-kor, mert tízre mentünk be. Volt hogy a lányom vitte őket, volt hogy a fiam az unokákkal, mindenki kivette a részét, nagyon sokat segítettek a gyerekeink. Esténként pedig otthon, vacsora után összebújtunk hárman és csak beszéltem nekik, ők pedig hozzám simulva hallgatták. Hétvégeken minden kajájukban állt a gritt, a gyümölcsben-zöldségben és a magban, kásában is. Gézlapokat vágtam szét és szedtem szálára, ez is a kásába került, hogy vigyen kifelé mindent ami nem oda való. Közben rájöttünk, hogy a randa kép keretét rágták meg, ki is dobtuk, de előtte Katusom izzé-porrá taposta.
Így ment ez egy jó hónapig, a fém két hét után teljesen kiürült belőlük, de sajnos már felszívódott erősen.
 Mikor haza kerültek rendelnem kellett a Pharmafutártól Németországból  egy Metalcaptase nevű gyógyszert. Indult a kúra, ami eredetileg 7 hétig tartott volna. Figyelni kellett őket, mert a gyógyszer mellékhatása is nagyon durva volt, akkor a doktor levett volna az adagjukból, de szerencsére nem tűnt úgy hogy rosszul vannak tőle, illetve egyszer Mózes volt rosszul, de azt már itt leírtam:

A gyógyszer szedés 5. hete után megint kontrollra mentünk. Sámson máját és veséjét nagyon tönkre tette a fém, kapott egy másik gyógyszert immár a veséjére meg valami port, amit mindketten szedtek. Egy hét múlva jöttek ki rajtuk a mozgáskoordinációs zavarok. Rémületes volt még látni is! Sámson feje idegbajosan rángatózott, rágta-tépte a tollait az evezőin, a nyaka közepén hátul ki is szedte és mindketten tépték a lábukon, Mózes még kicsit a hasán is. Megint a kardomba dőltem! Visszamentünk újra Molnár doktorhoz. Újabb kontroll, aztán elmondta, hogy ő ugyan nem használ homeopátiás gyógyszereket, bár a családjában vannak akik igen, ha találnék állatorvost, akiben megbízom és ajánlana ilyeneket, hát próbáljuk meg azt is. Különben valami nyugtatót kellene felírnia a fiúknak. Nekiálltam keresni, aztán eszembe jutott hogy talán Kriszta barátnőm tudna segíteni, nagyon sok állatdokit ismer. Tudott is, sőt fel is hívta dr. Varga Józsefet a Család utcai rendelőben és meg is kapta az 5 féle patás gyöngy nevét (Sedatif PC, Arsenicum albicum, Phosphorus, Echinacia, Chamomilla), amit adhatnék a fiúknak. Megvettem azokat is, már másfél hónapja szedjük őket, hiszem hogy azok is segítettek valamit. Közben elfogyott a por, a tünetek azonban nem csillapodtak. Újra kontroll és megint kaptunk 30 napra való gyógyszert Sáminak. 
Közben fel-fel mentem a LOV fórumára és ott is beszámoltam a betegségünkről. Az egyik topiktárs mondta ki, hogy valszeg nagy szerencsém volt, hogy ennyire ismerem Sámit és mivel időben észrevettem, hogy valami nagy baj van, el tudtam az orvoshoz is időben vinni. De micsoda szuper orvosokhoz!!! Télleg beleléphettem valamibe a születésemkor, hogy ennyire szerencsés vagyok!
Aztán egyszer csak levelet kaptam az amerikai fórum tulajdonosától, van egy másik levelező fóruma is, ott vannak állatorvosok is és pár ember-madár páros, akik szerencsésen túl vannak egy hasonló fémmérgezésen. Megtudakolta tőlük, hogy mi segíthetne még a fiúkon és azért írt, mert még webshopot is szerzett ahonnan megvehettem volna. Ez egy Aloe Detox volt, egy méregtelenítő, amiben az aloén kívül számtalan gyógynövény, köztük máriatövismag is volt és mindenki azt ajánlotta neki, hogy ezt próbáljuk meg, hogy a fiúk szervezetéből végképp kiürüljön a fém. Akkor én ezt felírtam az Index Fórumra és aki csak tudott, mindenki segíteni próbált a beszerzésben, de sajnos tőlük kívül álló okok miatt nem sikerült: ilyet Európában nem lehet kapni. Az amerikai szállítás rettenetesen bonyolult és drága volt, viszont egy kedves topiklakó szerzett nekem egy magyar webshopot, ahová írtam és segítséget kértem. Az ügyvezető nem hajtott el, hogy micsoda idióta vagyok én, hogy egy madárból ekkora ügyet csinálok, hanem szépen elrendezte, hogy az aloe 1 napon belül itt legyen és nem is kellett fizetnem a szállításért, csak az aloe árát. Akkor elkezdtük azt is szedni, a kásájukba keverem, nagyon szeretik, én pedig hiszek az aloe gyógyító erejében, hiszen régebben is kaptak, igaz nem ezt a fajtát, de olyan étvágyuk volt tőle, hogy  a vasszöget is megették (Úúúúúúúúúúúúú, az hülye és morbid példa volt!!!!) Az aloét is már vagy 3 hete esszük.
Hát itt tartunk most. Egyik nap vettem észre, hogy Sámson fejrángása abba maradt. Fürdéskor látom a kis testükön, hogy honnan is hiányzik a toll, amit kiszedtek, de hát ez az állapot össze sem hasonlítható a betegség alattival. Sámson lenyugodott, újra a régi, kedves, szelid kismadár, Mózes pedig a bajban teljesen hozzám kovácsolódott. Sokszor meg is simogathatom a kis testét, hozzá érhetek a csőréhez, néha megfogja a kezemet, de az esetek többségében jól viseli. És azonnal dugja a csőrét puszira ha a vállamra repül. 
Nem tudom mi segített, vagyis úgy gondolom, hogy minden egyben, de legfőképpen az a hatalmas szerencse, hogy azon a szombaton megtaláltam Sátorhelyi doktor számát, felhívtam és elvihettem hozzá a fiúkat és hogy az egyetemen vannak még ilyen Molnár doktorok, akik valóban azt csinálják, amire felesküdtek, gyógyítják a beteg állatokat minden erejükkel és tudásukkal.
Meggyőződésem, hogy sok madár pusztul el fémmérgezésben.Ezt az agyagot (Clay Block) sem sokan ismerik. Nálunk azóta minden madárnak a kalitjában van benn egy edény agyag, akkor eszik amikor úgy érzik, hogy szükségük van rá. A nemes fiúk rendszeresen fogyasztják. Mindenkinek tanácsolnám, hogy vegyen, nem egy bődületes összeg, sokáig elég és jobb megelőzni a bajt, a madarak érzik, ha szükségük van rá! Nemrégiben ment el Marci, aki Mózes 2 évvel idősebb bátyja volt. A doktornak ott Somogy megyében sajnos nem volt röntgenje. Marci tünetei mind egy szálig megegyeztek Sámson tüneteivel, 3 nap alatt elvitte a mérgezés, lebénult és meghalt. Rettenetes volt, mert pont akkor hívtam, érdeklődtem volna, hogyan van Marci és a válasz ez volt: Itt fekszik az ölemben és haldoklik! Azt hittem, kifutok a világból és akkor fogadtam meg, hogy leírom Nektek is mivel jár egy fémmérgezés, mekkora szerencse ha a madár túléli és mennyi mindentől kell őket védeni, hogy hosszú ideig éljenek velünk ezen a Földön.





2011. június 20., hétfő

Lekopogom........................

Nem is merem leírni az alábbiakat, csak nagyon félve és halkan, mert többnyire ha valamit elkiabálok, akkor következik a jelentős visszalépés szinte azonnal, de most hátha .................. (és kopp-kopp-kopp)!!

Na akkor egy helyszíni jelentés a Paripa utcai Ideg- és Elmegyógyintézettel kombinált Zooparkból.:-)))

Aprónép: akik alatt természetesen Csibészkét és Bubit értem. Kati barátnőmmel hetek óta rágódunk Bubi tépett combján. Mert ha ideges, ingerült, csípkedős, vad és még sorolhatnám milyen lenne..... na de ez a kismadár egy bűbáj, spaklival kell levakarni magamról, bebújik a tenyerembe, játszik az ujjaimmal, szóval ez egy rettenetesen érthetetlen dolog és engem nagyon zavar. Talán már említettem, hogy nem győztem venni nekik a vászon odukat, sőt még ajándékba is kaptunk, de a végén profin, pár hét alatt azt is szétkapták. Ezen okulva vettem nekik a nimfa odut és most végül is arra jutottunk Katival, hogy talán az lehet a baj, hogy az odu elég kicsi nekik. Talán ott éjszaka bunyózva Csibi szedi ki Bubi combját vagy éppen Bubi magának, mert kevés a hely. Ebből kiindulva aztán pánikszerű gyorsasággal leszedtem az odut és mivel Ladybeetől volt még olyan jó kis cirfangos ágam, hát csináltam nekik egy útvesztőt, ahol mászhatnak kedvükre egész nap. A sapis ugyanis nem egy repdesős papagáj. Az eredeti élőhelyén az esőerdőben a fák koronájában élnek. Elég ránézni a roppant erős és izmos lábaira, azonnal lejön hogy a kedvencük a nem a hussss hanem a fusss, imádnak az ágakon lógni, csimpaszkodni, egymással szórakozni. Na most ilyen lett a kalit belseje és nagyon remélem, hogy jól fogják ott magukat érezni. Aztán titkon meg is fogadtam, hogy ha letellik ez a  mérgezésprojekt az összes vonzataival együtt, hát én bizony összerakom a zsebzsozsómat, hogy vehessek nekik egy nagyobb kalitot. Ott aztán igazi dzsungelt tudok nekik csinálni és egy normális méretű odut is kaphatnak. Az lesz csak az öröm, elnézegetni a két gazfickót, amint fel-le tornázva lógnak az ágakon!:-))))
A héten ismét találkoztak az unokákkal is. Teljesen nyugiban, senki tolla nem állt fel, sőt Rebeka oda is ment Csibészkéhez és óvatosan megsimogatta a hátát. Ő volt a félénkebb, Csibi halálos nyugalommal tűrte, a szeme vidáman csillogott közben, Bubi pedig Buddha nyugalmával üldögélt közben egészen közel és szemmel láthatóan tetszett neki amit látott. 
Kalit takarításkor ez a Csibi gyerek felül a vállamra, mint akit oda ragasztottak, ha hajolok, hajol velem, de ha egyenesen állok vagy guggolok, akkor hátul, a fülem mögött fésülgeti a hajamat és közben óvatosan lenyalogatja a verejtéket is. Tudom, ez így fura, van akinek kifejezetten undi, nekem nem az, a verejték sós, azért ízlik neki és órákig képes a hajszálakat rendezgetni.:-)))

Még jobban suttogva elmondom, hogy úgy tűnik, a fiúk erős javulásnak indultak.Hogy mitől, azt nem tudom, de már igaziból nem is érdekel, annyira örülök, hogy látom őket ahogyan kezdenek egészen normálisak lenni. Sámson nem rángatja a fejét (12xkoppp), időnként ugyan a szárnyukkal tikkelnek egyet-egyet, de ez a múltbéli dolgokhoz képest az ég meg a föld. Sámson felhagyott a nyaka hátsó részének és a szárnytollai  tépkedésével  (12x kopp). Amellett jó az étvágyuk is, kezd visszajönni a kedvük, bújnak, puszikat osztanak és viszonylag egészen jól kijönnek a szürke hárpiasassal is.Kezdik megszokni egymás vehemenciáját, a zöld fiúk kikerülik Borsószem hercegkisasszonyt, különösen ha rajta van a bolondóra.Én magam is szokom a kis szürkét. Egészen más természetű, mint a zöldek, de ha kezded megismerni, télleg el kell mondanod róla, hogy egy szuper fazon, rendkívül okos, van humora, néha tud nagyon genyó is lenni, de ha rászólsz akkor visszavesz. Ő nem lóg állandóan rajtam, mint a fiúk. Nagyon kíválóan el tud játszani bármivel, legyen az egy fecskendő vagy egy műanyag kanál, sőt, amit még sosem láttam sem a zöldektől, sem Csibészkééktől, a csőrébe veszi a cuccát és repülve viszi magával. Néha megjelenik a vállamon valami kütyüvel a csőrében, mutatja hogy éppen azzal mahinál valamit, aztán repül tovább. Utálja, ha valaki fogdosni akarja (ezt meg is értem, nem plüss papesz ő, hanem egy igazi kis hárpiasas) de ha úgy érzi, hogy egy kis szeretetre vágyik, rátelepedik vagy a vállamra és lehajtja a mellkasomra a fejét, hogy simizzem, vagy a mellkasomra hasal és ameddig élvezi ott is marad, aztán hussss... megy tovább. Nem való olyan embernek amelyik állandóan macsgatná, mert ha ő nem akarja, akkor bizony azonnal elkezd tiltakozni és odafog, bár még mindig nem használja a csőre teljes erejét. A lány járt úgy, akinek hasonló hs természete van, ő is úgy van ezzel, hogy ő most akarná simizni, hát álljon vigyázba és hagyja magát. De nem hagyja....:-)))) 
Állandóan figyel, imádja ha énekelünk vagy verset mondunk, tényleg olyan, mint egy 3 éves. A gyerekekért nincs oda, nem keresi a kapcsolatot velük, de nem is bántja őket. Nem kell mindenkit szeretni, csak viselkedjen velük normálisan, ennyit várnék tőle el és úgy tűnik ez működik is.
Eleddig egy nagyon csúnya húzása volt Mózessel. Mellette ült, aztán egyszer csak helyből felemelkedett, elfordult a levegőben és Mózest egy istenes karate mae -gerivel leküldte a földre. Először azt hittem, hogy rosszul látok! Összeszedtem szegény kis Mózikámat (aki másfélszer akkora, mint a hs), szépen visszatettem a helyére. De a hárpiasas nem nyugodott, megint elindult, kivitelezte a gyakorlatot, viszont rettenetes meglepetés érte, mert a pillanat törtrésze alatt benn találta magát a kalitjában és egy ideig a kutya sem ment felé. Azóta nem csinálja, de már résen vagyok ha megindul. Tudom, hogy a vadonban a csapatokból a betegeket és a nyomorékokat kiűzik, de vagy megszokja hogy nálunk ez nem divat vagy leshet bentről, mint a lukinyúl! Nincsenek aggályaim affelöl, hogy békén fogja hagyni Mózest. Ezzel viszont azt érte el, hogy most aztán földig is hajthatja a fejét, Mózes ugyan nem kurkássza, elnéz a feje felett, mintha ott sem lenne. Sámson viszont, ha szépen kérem és kicsit még unszolom is, hajlandó kicsit megkurkászni a kis akaratos szürke fejet.:-)
Sámson újra a régi, az én kedves, bújós, szeretetreméltó, nyugodt és békés kismadaram.:-)))))))))) Lóg a gyerekeken, minden madárral jól  kijön, orroz Dániellel, aki szívesen megy oda mellé, lefekszik és szépen el vannak egymás mellett és természetesen utálja az idegeneket.:-)) 
Mostanában együtt autóznak Lacuskával. Múlt héten a kislegény hirtelen odahajolt, megpuszilta a meglepett Sámsont és közölte vele:"Szeretlek!".














 És a legnagyobb boldogság az egészségük javulása után....................... újra négyen horpasztunk a fotelben esténként. Elsőként általában Mózes csapódik be a vállamra,övé a bal vállam már emberemlékezet óta és sosem téveszti el, azonnal felveszi az alabárdos üzemmódot, nekidűti a finom, meleg csőrét az arcomnak és már reszel is, aztán Sámson hasra vágja magát a mellkasomon, bedugja a fejét a nyakam alá és ő is reszel. Merlin nem vegyül, a fejünk fölé ül a fotel fejtámlájának a tetejére mászik, teljesen szobatiszta már, ott  bóbiskol, de elvárja, hogy a kezemmel felnyúljak és simogassam a tarkóját elalvás előtt.

Végre egy igazán boldog poszt!!!!!!!!!!!!!!!!!:-)))))))))))))))))))))))))))))) Egy nappal múlt 4 hónapja, hogy a fiúk betegek lettek és elkezdődött ez a rémálom!!!! Nagyon itt az ideje, hogy vége legyen!!!:-)))


2011. június 14., kedd

Szösszenet....

Pünkösdkor a gyerekek nálam voltak. Rebeka, aki már nagylány, jól eljátszogat magában is, Lacuska pedig velem. Nem csak játszunk, énekelünk, mesélünk. Ezzel kapcsolatban ki is akadtam. Este, lefekvéskor Rebekának mesélni kell, én is egyet és ő is egyet. Hát én teljesen kibuktam. Ő a Piroska azon verziójával állt elő, mikoron is Piroska eszi meg a farkast, aki ki akarna jönni aztán Piroska gyomrából, aki közli bele hogy nem úgy van az, maradjon ott ahol van............... vagy én vagyok már kicsit öreg vagy a ezek a gyerekek túlságosan okosak, minden esetre igaziból azt sem tudtam, hogy röhögjek vagy sírjak.
Ez csak a bevezetés volt,  hát akkor a szösszenet:
Lacuska igen rossz alvó. Velünk aludt a hálóban (azért nem volt semmi, 3 madár + Lacuska a pöttyös (összecsukhatós kemping) ágyban + Dániel a picurka háló közepén, hogy lehetőleg mindenki átessen rajta + mi a papával =  igazi éjjeli menedékhely), de bizony hajnal 4 óra felé felébredt és sírni kezdett. Így volt ez a vasárnapra és a hétfőre virradó éjjel is. Aztán tegnap kényelmesen befeküdtem az ágyamba, szeretem az unokáimat, de olyan jó volt, hogy előttem áll egy békés és hosszú alvás. Hajnalban gyereksírásra ébredtem, a frász kitört, tán visszacsempézték a kölköket és én nem vettem észre???!!! Nézem az órát: 4 óra, a gyerek vonyít, felülök, mint akibe mérgeskígyó harapott és amint eszmélek, rájövök, hogy hát NEM, a gyerekek otthon vannak, a kalitból Merlin vomyít istenesen...................... Kész voltam, erre végképp nem számítottam.
Vagy 10 percig suttogtam neki, mire abbahagyta. Még mondják, hogy nem tanulékonyak.:-)) Egyből Zorka jutott az eszembe, várom is már, hogy mikor szól rám: Éééés fogat mostál már????:-)))))))))))))))

2011. június 10., péntek

Így élünk mi..............

Újabb egy hónapra való gyógyszert kaptunk Sámsonnak és megérkezett az aloés-gyógynövényes méregtelenítő is. Kibontottam tegnap, konkrétan nem volt túlságosan bizalomgerjesztő, egy ilyen sűrű trutyi, a színe meg.... hát arról ne beszéljünk.:-) A kásájukba keverem, mindegyik egy mokkáskanállal kap bele, ronda vagy nem ronda, de úgy zabálják, mint aki életében még nem evett. Hát van ebben valami, hogy igenis nagyon hasznos az aloe. Én régebben is adtam nekik kúraszerűen, de az csak sima aloe vera gél volt, nagyon jó étvágyuk volt tőle, a tolluk is csillogott, én ezért hiszek benne. Tudom, sokan vannak, akik lefikázzák, én úgy vagyok vele, hogy mindent meg kell próbálnom, hogy a fiúk helyre jöjjenek. 
Közben pedig az összeszoktatás-projekt is erősen beindult. Talán-talán elmondhatom, hogy mintha Sámi kezdené elfogadni Merlint. Bár már Mózesre is féltékeny, mikor meglátta, hogy Morzsi kurkássza Merlint, azonnal odarohant és ő pedig Mózes tollait kezdte el rendezgetni, közben meg is etette. Még mondja valaki, hogy egy papagájnak nincsenek emberi érzései...:)
Mint tudjátok, azért mi igaziból olyanok vagyunk így madarastul, gyerekestül, emberestül és kutyástul, mint egy nagy olasz család. Mindig történik valami, mindig valaki akciózik, úgyhogy nálunk az a szó, hogy unalom, szinte ismeretlen. Az emberem, aki kissé nagyot hall, néha elég hangosan beszél, mire a tollas népek azonnal túl akarják harsogni, olyan káosz van, mint a Bábel tornyában, a papa magyaráz, Sámson és Merlin hozzá kukucsol vagy egyszerűen csak Bubit hívják, mire Merlin időnként beleordítja, hogy "Halló, mi van?". Papa szerint valami táblát kéne kitenni a kapura és ráírni, hogy "Ideg és elmeosztály . Hendikeppes háziállatok és humánok menhelye". Jut eszembe, Merlin időnként megjegyzi: "Bolond vagy?" Kitől tanulhatta???:-DDDDD
Néha papus röhögve közli, hogy normális ember normálisan él, mi meg teli vagyunk tollas és szőrös gonosztevőkkel, hozzá pedig néhány erősen lökött felnőttel és gyerekkel. Arról nem beszélve, hogy míg egy normális ember igyekszik takarékosan élni, spórolgatni, mi szinte az összes "fölös" anyagi javunkat az állatkertünkre költjük. Mi még nem eszünk a gyümölcsökből, amikor primőrök, de a madarak és az unokák már tömik magukba befelé, hát szerinte tuti leesett a diszléc nálunk. Mindegy. Én szeretek ilyen retardált lenni.
Szóval itt vagyunk ennél az összeszoktatásnál. Vannak nehézségek, aztán a múltkor kicsit belegondoltam abba az időbe, mikor a kis Mózes rémült szemekkel, marva-harapva megérkezett hozzánk és szépen le is vezettem magamnak, mért kínlódunk most ennyit Merlin beszoktatásával. Mint tudjuk, Mózes rettegett az emberektől, nemhogy nem repült rám vagy hozzám, hanem igyekezett minél kisebbre összehúzni magát, a kalitból nem kijönni, de ha mégis akkor a tőlünk legtávolabbi ponton leülni és ott maradni. Igaziból Sámson segítségével kezdett helyre jönni a kis lelke, kezdett bízni bennem és lassan az a rémületes gát is feloldódott benne, de hónapok teltek el, mire egyáltalán a közelünkbe jött vagy egészen mellénk és ő is játszani akart. Ma meg már ott tartunk, hogy ő az első, aki kidugja a csőrét a kalit rácsán keresztül egy puszira vagy egyszerűen felül a vállamra, előre szegezi a szemét, mint az a bizonyos első alabárdos, és onnan őt senki hat ökörrel sem tudja kimozdítani. Néha fésüli a csőrével a hajamat, szorosan odanyomja a csőrét az arcomhoz vagy egyszerűen a fülemet sorjázgatja, de nem kell félnem hogy kárt tesz a hallószervemben, mert mindezt nagyon finoman és kedvesen csinálja. Néz rám közben a nagy bociszemeivel, hát igen............én vagyok neki a Botticelli Tavasza.:-))
Most itt ez a Merlin gyerek, normális lelkülettel, egészséges kíváncsisággal minden felé és bizony ő kifejezetten ott akar lenni, ahol mi vagyunk, ráülni a vállamra és ott utazgatni a lakásban vagy csak egyszerűen a többi tollas mellett mókolni. Persze, hogy a két zöld ezt nem egészen érti. Mózes, aki fiatalabb, jobban veszi az akadályokat, Sámson lassabban fogadja el, de el fogja fogadni, mert rajta vagyunk a célon erősen.:-)
Mózikám, akiről tudjuk, hogy nincs 140-es IQ-ja néha egészen el tud varázsolódni. Ül valahol és konkrétan nem homályosítja el a szeme fényit az értelem. Olyankor oda szoktam menni, néhányszor elhúzom a szeme előtt a kezemet, majd lassan, érthetően elmondom neki:"Föld hívja Mózest, Föld hívja Mózest, jelentkezz!" Többnyire egy idő után már látom, hogy néz és igyekszik követni a mondanivalómat. Na, ilyenkor ha ott van Merlin mellette és pont lehajtja a fejét, akkor megmutatom neki, hogyan is kellene ápolgatni a kicsi nyakán a tollakat, anélkül hogy példul a szemit is kitolja a helyéből a nagy igyekezettől. Szóval szépen simogatom Merlin nyakánál a tollakat és biztatom Mózest, hogy ő is tegye ezt. (Az elején csinálta magától, de aztán egyik napról a másikra elfelejtette a dolgot.) Mózes csak néz----néz----néz aztán megcsillan a szemében az értelem és óvatosan odanyúlva ő is kurkászik, mire én hallatlan örömmel a hangomban dicsérgetem, hátha ez azért bevésődik az agyába, hogy ez jó dolog és dicséretet is kap érte. Aztán ezt a dolgot továbbfejlesztve ilyenkor Sámsont is odaviszem, egészen közel tartom a lehajtott fejű szürkéhez és neki is mutogatom, hogy ápolgassa ő is a kicsit, mert Merlin még baba, nem verekedni akar csak egy kis szeretere vágyik. Hát valahogyan így (papa szerint ha ezt kívülről valaki figyelné, amint én "foglalkozom", "táncolok", "együtt ordítozok" a tollasokkal, azonnal szirénázó mentőautót hívna és már húznák is rám a kényszerzubbonyt:-)  )................  aztán láss csodát, a héten egyszer csak Sámson odanyúlt, bár látszott a szemén, erősen gondolkodik, hogy üssön vagy kurkásszon, de végül beadta a derekát és vagy 3x szépen megigazgatta Merlin tollait. Hagytam kicsit, pihenje ki ezt a traumát, hogy az utált szürkéhez kellett érnie és akkor újra próbáltuk. Akkor is először odanyúlt, megigazgatta, majd jól kulin nyomta a meglepett kiscsajt, aki erre azonnal kihúzta magát, felborzolta a tollait és  közölte Sámsonnal papagájul, hogy "Anyád!" és megint ott tartottunk, ahonnan elindultunk!  Hát ilyen ez, néha két lépést megyünk előre oszt hármat meg hátra! De hát időnk van, türelem is van, meg szeretet is van. Esténként, mikor Merlin és Mózes már pihennek, Sámi befekszik a nyakam alá és többnyire éjfél felé ébredünk a nagyfotelben, akkor aztán elteszem alunni és én is lefekszem. 
A reggeleim viszont Merliné, mivel ő a nap első sugarával kel, sőt a nap első sugarával elkezd ordítani, de kegyetlenül, hogy "Halloooooo, hallooooo!" Azonnal rohanunk a földszintre, aztán szépen az ő segítségével elkészítjük a többiek reggelijét. Néha leülünk, kicsit megsimogatom az okos kis fejét, aztán fojtatjuk a dolgot. Van hogy fejjel lefelé lóg a hálóingemen és nagy igyekezettel próbál valami gombot leszedni róla, a hajamat rendezgeti, a fülembe próbál betömködni valamit vagy egyszerűen belelép a számba. Csudára tud figurázni, nem lehet haragudni rá, mert közben egyfolytában motyog és magyaráz. Nagy arc az biztos!:-)) És a szemei, hát az valami csúúúúcs, ahogyan az értelem süt belőle. Nagyon hamar tanul, már teljesen érti, ha gorombábban fog az ujjamra és rászólok, azonnal abbahagyja. Egyelőre szófogadó, a többit majd később meglátjuk, hogy mekkora ganyé lesz belőle (is)!:-)))
És a két kicsi!!!! Bubus és Csibi. Ők igazi sapisok, vagy egymás valagában vannak vagy vadul öldöklik egymást valami igen fontos dolgon összeveszve, például hogy a bőrdarabnak ki melyik végét fogja. Bubi lába sajnos továbbra is tépett. Már annyit golyóztunk Katival, hogy mért, hiszen jól el vannak, nem idegesek, szépek és egészségesek. Talán ez a nimfa odu az oka, lehet hogy nem férnek el benne rendesen és a bunyók közben Csib oda-oda kap a kicsihez. Hát nem tudom, mit csináljak,mert az odut nem akarom kivenni, nagyon szeretik.
Aztán itt van nekünk még Dániel. Márciusban múlt 15 éves, süket és nem lát jól, nehezen mozog, leginkább csak fekszik egész nap. Időnként becsörtet az őrizetére bízott tollas genghez, leelllenőrzi, hogy mind megvan-e, felzabálja a kalitokból kiesett maradékokat, aztán újra lepihen. Szereti a tollas trógereket, sosem bántja, ha valamelyik mellé repül, sőt a múltkor Mózesem elnézte a landolás ütemét és Dániel hátára érkezett., aki békésen hátra nézett, látszott a szemén hogy mit gondol: "Na mi van more, lovagolnál egy kicsit?" , de eszébe sem jutott hogy odakapjon vagy bárhogyan is bántsa a madarat. Nyugodtan álldogált, míg le nem szedtem róla a lovasát.:-)
Hát mára ezt gondoltam, lássatok bele kicsit, milyen is az élet nálunk. Mindenki vonja le a saját tanulságát, az biztos, hogy a gondok ellenére senkivel sem cserélnék, imádok így élni!:-)))