2009. január 30., péntek

Az utóbbi két hétben megint úgy alakultak a dolgok, hogy csak nagy ritkán voltam merülési szüneten!!!! Sok a munkám (szerencsére, mert van akinek nincs is, sajnos:-((( ) aztán feljárok Rebekához is viszonylag rendszeresen. Most, hogy jön a testvére, azon vagyok, hogy minél hamarabb összemelegedjünk annyira, hogy el tudjam vinni magammal és az anyukája pihenhessen egy kicsit addig is. Már kész a koncepció is, először majd rövidebb időkre viszem el, sétálni a ház körül vagy ilyesmi és ahogyan nő a bizalom, úgy hosszabbodik az elmenetel ideje is. Szeretném őt elvinni magammal Kati barátnőmhöz, az ő unokája idősebb kb. 10 hónappa és egy rendkívül kedves kiscsaj, aki kifejezetten szereti a kicsiket. Rebeka meg persze él-hal a nagyobb gyerekekért, ezért úgy gondoltuk, megpróbáljuk, hogy a két lány összebarátkozzon és akkor ez lehet a rendes pénteki klubdélután programja és persze az is, hogy elvisszük őket ide-oda, Állatkertbe, Szentendrére sétálni, vagy csak úgy kicsit kimenni a zöldbe velük, a Duna partra....stb Naggyon jó lenne!!!! Aztán a másik dolog, amire gyúrok, hogy Rebekát összebarátkoztassam a kis nyájammal, hogy megszokják. Ott ugye Csib az, akivel nincs gond, Zizi már húzósabb, ő fél a gyerekektől, ezért aztán felfújja magát, ha gyereket lát és élből neki akar menni. Sámsont nem igazán tudom sehová sem sorolni, mert amikor el akartuk tenni karácsonykor, hogy ne féljen, ő csak mászott újra és újra kifelé, nem tünt úgy, hogy sikitófrászt akarna kapni Rebekától. Ebben az összeszoktatás dologban azért nagyon számítok Bout szaktárs véleményére, sőt azt hiszem már az elején is úgy indulok, ahogyan ő javasolja.Mióta Kyga elment, nekem már csak ő van, akinek feltétel nélkül elfogadom az ötleteit.
Tegnap este viszonylag korábban értem, volt nagy öröm, mind a három a kalitajtókban toporgott, hogy vegyem már ki őket, aztán úgy hármasban randalíroztak rajtam. Sámi kis kötözködős kedvében volt, minden áron Zizi farkát szerette volna elkapni, aki ugye akkor visszafordult, mint a fúria és azonnal elmotyorászta a véleményét a neveletlen fickónak. Végül Sámit feltettem Csibiék kalitkájára,hogy molyoljon ott egy kicsit, amíg én játszom velük. És akkor történt a csoda.... Zizkém olyan kis amazon típusú, szeret ő engem nagyon, de azért mindig erősebben fog az ujjamra, ha nincs hozzá kedve, hát simogatni sem hagyja magát, igazi nőci, de most valahogyan egész más volt. Egyszerűen végigfeküdt a karomon, oda fektette a kis buksi fejét, kissé még fel is borzolta magát és hagyta hosszú-hosszú ideig, hogy a feje búbját és a nyakát simogassam, közben pedig még a szemét is lehúnyta az áhitattól. Hihetetlen volt!!!! Halkan szóltam a papának, hogy nézzen már ide és fotozzon le. Szóval ő nem egy fotózós típus, azt sem tudta, hogyan kell bekapcsoolni, így az áhított kép nem kézült el. Viszont ő is olyan, mint a gyerekek, mert azonnal megirígyelte, hogy a kis vacak odabújt hozzám, már hívta is Csibészkét magához és a nagy kezeivel esetlenül próbálta borzolni, simogatni, Csibi meg olyan "najóóómegengedemlegyenegyjónapod" fejjel hagyta és eldölt rajta!!!!!:-))))
Tudom én, hogy kicsit bolondok vagyunk, de hát olllllyan jóóóóóóóóóó bolondnak lenni!!!!:-))))

2009. január 29., csütörtök




Hát nem gyönyörű??????????

2009. január 26., hétfő

Ez a hétvége már eleve jól indult. Szombaton reggel Pesi jött hozzánk villásreggelire, jó kis beszélgetésre és egy kis fotózásra. Rengeteg képet csinált, rólam is a madarakkal, mert sajnos mióta az új gépem megvan, a képeim sokkal jobb minőségűek, de már nem tudom magam fényképezni, mert nehéz a gép én meg suta vagyok. No most megint lett egy jó csomó képem a madarakról ahogyan bújnak. Majd teszek fel ide is a galériába. Hamar eltelt az idő, mennie kellett, de olyan jól esett, hogy elmondta: az idén elkészül a házuk és bármikor papeszostól mindenestől mehetünk!!!:-))
A ParrotLanden érdeklődött valaki a nemes felöl. Rettenetesen megörültem, hiszen nagyon kevesen ismerik, még kevesebben tartják, pedig nagyon is élhető az élet velük. Priviben írogatunk egymásnak, mint kiderült levelezőpartnerem fényévekkel fiatalabb nála (szerintem meg is szeppent szegény, mikor megtalálta a blogomat és meglátta a képesfelemet!!!:-DDDD) de fiatal kora ellenére rendkívül értelmes, megfontolt és kedves fickó. Abszolut normális család lehet, hiszen megírta, hogy a szülei is támogatják a papagájvásárlási terveit. Írtam neki a nemesről, erről a csodálatos madárról, bár az igazat megvallva azt is megírtam, milyen veszélyeket is rejt magában, amikor az ember magához vesz egy ilyen intelligens és okos madarat. Eszembe jutottak a többiek, Csilla akinek a madarai zöme papagájmenhelyekről került ki, Kinszky, akinek a fia külföldön tanul és bizony Mano tépegette is a tollát rendesen, mikor elutazott, még szerencse, hogy a szülők gondját viselik, a PL-en a sok beírás, hogy ivarérett lett a madár és nem bírnak vele ezért eladnák.................... sorolhatnám még eleget!!!! És mivel tudom, hogy tisztelet a kivételnek, a tenyésztők nem arra hívják fel a figyelmet, mekkora felelősség egy ilyen madár magadhoz fogadása, hanem potenciális vevőt látnak benne, hát megtettem én. Remélem, nem bántottam meg vele, nem rosszból tettem, hanem az ő és a madár érdekében!!!!

"Ezek a madarak nagyon hosszú ideig élnek. A nemes konkrétan 30-50 évig is elél, ha jól van tartva. Te pont abban a korban vagy kb. hogy valóban élete végéig veled maradhatna ( sajnos én már ugyanezt nem mondhatom el magamról:-( ). Annak a madárnak Te leszel mindene, a társa! Felelősséggel kell ezt átgondolnod, hogy mi történik majd vele, ha a Te életed változik?! Ha pl. nem .......en tanulsz tovább, ha családot akarsz alapítani és esetleg a párod nem fogja szeretni, vagy a madár utálja a párodat, ha gyermeked lesz és a párod nem akar majd madarat tartani a gyerek mellett. Lehet, most azt gondolod, hogy egy gonosz öreg banya vagyok, de hidd el, sajnos rengeteg madarat láttam már megtépve, boldogtalanul, gazdától gazdáig vándorolva!!!!!!!!!!:-(((((("

Hát valahogy így szólt a levél. Várom a válaszát, ha úgy gondolja, hogy belevág,én minden segítséget megadok neki, ami tőlem telik. Ha viszont úgy érzi, hogy nem lesz kitartása ehhez a dologhoz, úgy mindkettőjüknek jobb, ha még most meggondolja magát!!! Isten segítse, hogy jó döntést hozzon!!!!

Regina, a szépséges!!!!!!


DSCF4861
Originally uploaded by katalin hunyadi

Pénteken a szokott helyen és időben gyönyörködtem Reginában!!!! Csodálatos madár!!!!!!!



2009. január 24., szombat

parrot chain 1.


parrot chain 1.
Originally uploaded by katalin hunyadi

Papagájlánc........:-))

2009. január 22., csütörtök

Csibi és Zizi

Csibészke és Zizi játszanak. Olyan jó nézni őket!!!!!!:-)

Azt hiszem, lassan befejezem a fórumozást. Nagyon szerettem és még talán tavaly tavasszal én voltam, aki csatasorba akarta a többieket állítani, mert bizony teljesen megállt, lefagyott. Ez az új világ, amiről most ott szól a dolog, az már nem az én világom. Az egyik oldalról értetlen,labilis, teljesen idióta emberek írnak, akik teljesen ellentmondásos hozzászólásokkal ingerlik a jóérzésű, normális papagájosokat, lásd ezt a cijános rémületet, másrészt az agyamat nyűvik olyan hozzászólók, akik nem igazán tudnak különbséget tenni papagáj és kisbaba között, legalább is a madarukat úgy nevelnék és tartanák, mint egy gyereket. Lehet, hogy hiba, de nem keverném a kettőt. Meg nekem ugye unokám is van, mégsem én vagyok az utyuliputyuli nagymama, úgy gondolom, ha kicsi is a gyerek, de nem hülye. Hát aztán az a szösszenet, hogy szétcsókolná a kis szaros valagát,meg hogy gerjed a piros színre, nahát attól én teljesen megmakkantam, az volt az utolsó csepp a pohárba!!!!:-( Hát miről beszélünk mi itt?????? Felelős madártartásról????? Fenéket, szeretethiányos emberek beteges ragaszkodásáról. De csak arra van esze, hogy a seggit nyalja, arra hogy normálisan etesse, türelmesen próbálgassa a kajákat, hogy a madár megkapjon mindent amire a szervezetének szüksége van, na arra nincs!!!!!!!Úgy látom, hogy a többi épelméjű fórumozó, akiket kedvelek, szintén kerüli az írást, max benéznek, ahogyan én is névnapot köszönteni vagy segíteni, ha kell valakinek. Persze olyannak, aki nem kettyós!!!:-( Szeretném azt hinni, hogy rólam senki nem gondolkodik így, sem a blogom sem személyes kapcsolatok alapján. Jól el vagyunk a madarakkal, de azért nem úgy bánok velük, mintha gyagya kisbabák lennének. Szabályok vannak, amiket mindegyikünknek be kell tartani, korlátok, amiktől az életünk jobb lesz, mert micsoda anarchia támadna abból, ha mind a négyen azt csinálnánk, ami éppen jól esik és magasról tojnánk a másikra. Ezt konkrétan szó szerint is értem!!!:-) Van játék, puszi, szeretet, tolerancia,nincs nyáladzás, túlkényeztetés és egyéb baromságok!!!Természetesen amikor Csibiéknél a hormonszint emelkedik, akkor olyanok a szabályok, hogy velük elnézőbbek vagyunk, de ha visszaáll a normál állapot (és most már visszaállt) akkor újra beállnak a sorba. Aki pedig úgy viselkedik és megérdemli, még egy rendes kis taslit is kap, teljesen mindegy, hogy sárga vagy zöld a gatyája!!!!!:-)) Uff!



2009. január 17., szombat

BHC playtime

Csibészke újra a régi!!!!:-))

2009. január 15., csütörtök

Na még folytatom, ne gondoljátok, hogy megúsztok ennyivel mára......:-DDDD
Szóval a Csibi gyerek kezd lenyugodni, tegnap már békés egyetértésben üdögéltek rajtam Sámsonnal. Igaz, hogy az a kis bamba oda akar menni állandóan, de azért azzal még óvatos vagyok!! Csibiéknek viszont egyre inkább jön vissza a bújós-szeretgetős énjük, már minden nap úgy indítok, ha hazaérek hogy gyorsan átöltözöm és veszem ki őket. Mint régen, játszanak az ölemben én meg közben simigélem őket. Néha összevesznek, hiszen azért sapisok, de még véletlenül se csípné meg egyik sem az ujjamat, inkább csak egy mást piszkálják!!! Esténként, ha visszatettem őket bebújnak Mágnyes jó kis sátrába oszt ott összebújnak, míg nem viszem magammal őket aludni. Tegnap gondoltam is, hogy valahogy lefotozom őket, odasurrantam, de Csib észrevette, kijött és olyan "engemkeresel?" fejjel nézegetett kifele. Nagyon aranyosak, boldog vagyok, hogy ez a húzósabb időszak elmúlt, mert néha minden türelmemre szükségem volt, a család többi tagjáról meg már ne is beszéljek!!!!!!!:-) Van egy pár friss képem róluk, de nem merem feltenni, mert ők ugyan szépek és édesek rajta, de sajna én olyan vagyok, mint egy amőba!!!!!:-(

Repül a bálna avagy Stan és Pan a jégen!!!!




"Mert magamat kigúnyolom, ha kell,
De hogy más mondja, azt nem tűröm el!"
E.Rostand


A bejegyzés címének első részét Mágnyes barátosnémtól csórtam, de a helyzetet valahogyan csak ekképppen tudom képileg leírni!!!!!
Délután értünk haza olyan 6 óra felé. Ahogyan nyílott a kapu és indultunk befelé, ugyanazzal a slunggal érkezett bentről Dániel nagy lelkesen. Öreg már, nem lát és nem hall jól, estefelé sosem engedjük, hogy elbóklásszon, mert félő, hogy elüti valami, pláne most, ha a 4 lába 6 felé csúszik!! Pont ezért , mert ezt ő is tudja, nagyon kell rá figyelni, mert egy pillanat alatt eltűnik, mint a szürke szamár a ködben.
És innen indult a Holiday On Ice szólóm!!! Ahogyan forogtam utána, hogy vissza invitáljam a kertbe,egy dupla lutzzal inditottam aztán megindult a bal lábam balra, olyan félspárga gyakorlatként, elvesztve az egyensúlyomat akkor meg ráestem a jobb térgyemre,végül az egész gyakorlat befejezéseként előrebuktam imádkozó sáska pozicióba. Természetesen arra a térdemre estem rá, amit már nyáron is jól összetörtem, mikor ráestem a lépcső élére és még azóta is fáj!! Mizopapa először meredten és bután nézett, nem tudta eldönteni, hogy röhögjön vagy ugorjon és segítsen felállni. Végül az utóbbi mellett döntött! Vesztére!!! Innen már a dolog átment burleszkbe!!! Megpróbált felhúzni a hónom alatt fogva, ami eleve nehézségekbe ütközött, tekintve sovánkának éppen nem nevezhető alkatomat. Ellenben nem tudtam a lábamon megállni, mert folyamatosan csúszott kifelé, ettől aztán olyan lett a produkció, mint mikor a Mojszejev együttes táncosai olyan gugolásból kilengős lábú orosz táncot járnak. Hát nagy nehezen függőlegesbe sikerült hoznia, de ezenközben drága édesanyám, aki kijött a teraszra, azonnal fogta az adást, hogy mi történik a kapu előtt és vészkiálltásokba tört ki, amitől az is minket nézett, aki egyébként normálisan bandukolva igyekezett hazafelé! Jó kis móka volt... annak aki nézte!!!!













2009. január 14., szerda

Eddig soha nem mertem csíráztatni. Egyrészt elrémített amit a Galambászkuckó honlapján olvastam, hogy ti. van a csíráztatásnak olyan szakasza, amikor mérgező anyagok szabadulnak fel és az a madár halálához is vezethet, másrészt meg a csíráztatni való magok a Kuckóban már csak nagy kiszerelésben kaphatóak. Mi a fenét csináljak én 25 kg maggal?? Aztán elmentem a kedvenc bioboltomba, ott szoktam venni az enyémeknek csírát, többnyire mungobabot, mert azt igen szeretik. Én is eszem belőle, így hát eloszlik az a kis csomag négyünk között. Quinoa-t vettem nekik és barnarizst vadrizzsel, ezeket imádják. És akkor belém bújt az ördög és megkérdeztem a nőcit, hogy van-é neki bio csíráztatnivalója. Volt. Vettem búzát, kölest és zabot. Aztán kiástam otthon a csíráztató tálakat és szépen megcsináltam, ahogy kell. Ez volt vasárnap, 12 órát áztattam, aztán áttettem a tálikóba és reggel, este jól leöblítettem. Tegnap este láttam, hogy a magocskákból bújik kifelé a kicsi csíra. Na és akkor jött a puding próbája!!!:-))) Hát Sámson, mint az éhező núbiai papagájok, úgy vetette rá magát. Amíg egy szemecske volt a tálkában, fel sem emelte a fejét. Aztán nagy elégedett képet vágva motyogott valamit, biztos megköszönte!!! Csibiék nem igazán ugrottak rá, de lehet hogy csak azért, mert már felültek a felső rúdra és bóbiskolni kezdtek. Kicsit odavettem Sámit magamhoz, aztán beütött az istennyila! Egy fél óra alatt annyira rosszul lettem, hogy hangosan vacogott a fogam, menni is alig bírtam, éreztem hogy muszáj bedőlni az ágyba, míg bírok menni. Gyorsan betettem a kölkeket a helyükre, tuti ami tuti, ők már rendben voltak. Kivánszorogtam valami lázcsillapítóért és bezuhantam az ágyba. El is alhattam, oszt arra ébredtem, hogy megjöttek a többiek és Katus az arcomat simogatja. Aztán hozott egy tányér húslevest (amit akkor főztem, mikor hazaértem és pont neki, mert tudtam, hogy későn jön és gondoltam hogy nagyon jól fog esni az átfagyott mindenének az a kis meleg leveske) Bevettem még egy gyógyszert és aztán úgy elaludtam, hogy reggel 5-kor ébresztett Dániel, mert nem szólt a telefonom, de ő tudja hogy én akkor kelek. Szóval azért csuda, ahogy nálunk a dolgok működnek!!!!! Ha elfelejtem felhúzni az ébresztőmet, hát a kutya gondoskodik róla, nehogy elaludjak!!!!!!:-))))) Tök jó!!!!!!!!!!!!:-))
Muszáj bemennem, mára két megbeszélésem is van, már nem tudom lemondani őket!! Francba..!! Gyorsan kitisztítottam Csibiék kalitját, összevágtam az almás-kiwis-répás zöldségüket oszt hoztam is ki őket, hogy menjenek a helyükre. Az egy olyan vicces dolog, kihozom őket reggel, mindhárom a kezemen ül, aztán felteszem őket a játszótérre, hogy jöjjön a nagy, elementáris erejű dinókakszi. Oszt nézegetik ott egymást jó kis begyógyult szemekkel, hogy na ki kezdi...???!! Aztán többnyire Csibészke egy halk sóhaj kiséretében könnyít magán, utána Zizi is, végük a bébibogyó következik, a többiek már sürgetően néznek rá, hogy "mi van mááá, szorulásod van???..", ő viszont nem néz sem jobbra sem balra, csak mereven maga elé, erősen összeszorítva a csőrét, összpontosít a nagy feadatra, hogy kipréselje magából, de valamiért az ővé egészen kulturált, picike adag...:-))) Aztán ki-ki bemegy a helyére és indul a nap!!!:-))

Na hát ennyi, nem tudom, mennyire leszek ma szarul, ha nem írok, akkor valszeg nagyon...... !!

2009. január 12., hétfő




Csak ismételgetni tudom Mágnyes barinőmet, hogy ti. utálom a hétfőt, a hideget meg mindent, főképpen azt hogy ma már 1/2 7 óta itt ülök a melóhelyen és jár a kezem mint a motolla. Mert év végi zárás van, az egész undormány könyvelési időszak legundormányabb része. Mondom is Katusnak mindig, hogy úgy válasszon és tanuljon hogy aztán amit választ csinálhatja vagy 30-35 évig, oszt nehogy elunja, mert az rettenetes. Kora reggel óta meg azért vagyok itt, mert a szmogriadó miatt egy autóval kellett jönnünk, úgyhogy meg is kell várnom a papát, míg majd valamikor késő délután visszajön és úgy mehetünk haza. Na jó kis kilátások!!!!:-) Megint este kevergünk majd haza.



Fáradt is vagyok, mert bár nem vagyok egy tv nézős típus, de vasárnap este Sámson olyan jóízűen horpasztott rajtam, hogy nem volt szívem visszatenni, ezért végig néztem az "Utolsó Szamuráj-t, jó sokáig tartott, csak hogy a kis bébibogyó pihenhessen a nyakam alatt, mert ha ki akartam szedni, akkor olyan nyafogós-nyűgös hangon elkezdte magyarázni, hogy hagyjam már őt ott békében!!!:-))


Sámson egyre szebb lesz, most hogy váltja a tollát. A csőre is szépen sárgul, most küldött Zeuszról is Sipike képeket, kb. olyan egyformán megy fel mindkettejüknek a csőrén a feketeség.


Nagyon szép ifjak, az biztos!!!!!:-))


A felső képen Sámson az alsón Zeusz látható!!!!

2009. január 4., vasárnap

Reggel együtt bandáztunk, Csibit és Zizit már kivittem kakilni, reggel nagyon hangosak voltak, aztán visszahoztam a hálóba őket. Csib és Ziz az ágyon , alatta, mellette randalírozott, be- meg kibújtak egy öreg bőr ridikülbe, aztán találtak egy üres dobozt is, na az is tökéletes játszóhelynek bizonyult, végül fel az ágyra és egy bőrövet huzigálták, olyan oda-vissza módra.Közben Csibi odacsámpázott Dánielhez és kicsit megpiszkálta-csípkedte a lábojjait, de csak finoman, Zizi viszont odaállt elé, kihúzta magát, kifeszítette a szárnyait , mint egy angyal és olyan "kisrókaitthonvananyukád??" fejjel gondolta hogy comboskodik vele, de aztán rászóltunk és abbahagyta. Az öreg kutya jóindulatúan tűri a két kis gagya idétlenkedéseit. Szóval ez így tökéletes volt.......!! Néztük őket, mint a hülye, elfogult szülők, Sámika Csibiék kalitja tetején figurázott, ki-be mászott és közben halkan bíztatta magát, motyorászott, ő egy ilyen, ezé szeretjük!!! Olyan idilli helyzet, fekszünk az ágyban és a gyerekek körülöttünk játszogatnak, mi meg mosolyogva nézzük őket. Aztán Csibi felkapta a fejét, papa megpuszilt és a cuppantásra figyelt fel, hangos "Huuuutttty!Huuuutttyy!"-tyokkal hívta élete párját, aki rögtön felsorakozott mögé és megindultak, mint Hannibál elefántjai az Alpokon át (tudom, hogy mindig így jellemzem ezt a vonulást, de más képi megjelenítés, ami ennyire ide pássszol, nincs!!) és nyomultak hozzánk. Akkor mi már összedugtuk a fejünket és jó hangosan cuppogtunk, a kicsik meg annál gyorsabban szaporáztak a csámpás lábaikkal. Csib a papa fejére ült, Zizi a vállára és mint a fúró, dugták a kis fejüket közénk, közben pedig vadul cuppogtattak, ne má pont ők maradjanak ki a puszizásból!!!:-))) Hát akkor már nagyon röhögtünk, de Papa egészen megilletődött, olyan "Jó van máááá, na gyertek ti is!!" fejjel tétován, hogy melyikkel is kezdje, elkezdte a hátukat simizni, meg valamit mormolt, hogy micsoda kis féltékeny genyók...... de láthatóan nagyon jól esett neki ez a szeretet!!!! Azt hiszem, csudálatos kismadaraink vannak, tele szeretettel. Nemigen hallottam még mástól ilyen megnyilvánulásokat, bár tuti hogy nagyon elfogult vagyok!!!!:-))) Meg belegondolok, hogy abban a kicsi testben mekkora lélek van!!! Régen, míg Csib egyedül volt, gyakran csinálta ezt, azt gondolnád, most párja is van, vele van elfoglalva, de még most is tele a kis szíve szeretttel irántunk!! Különben is ez a mai nap valami hihetetlenül jól sikeredett. Sámson ráragadt a vállamra és szinte egész nap ott ücsörgött. Énekelgettem neki és ő is rákezdte a saját nyelvén. Aztán délután kicsit ledöltünk, nálunk ez úgy müxik, hogy az egész sleppet visszük magunkkal, mindenki becuccol a kalitjába és szunyál. Csibiék a nagykalitjukban voltak és mikor megébredtünk ki akartam venni őket, de hirtelen nem találtam. Aztán észrevettem, hogy Mágnyes hálósátrába bújtak be és ott pihennek, olyan jó volt benyúlni értük, a kis testüktől finom meleg volt benn és ahogyan magyarázva egyenként ráültek az ujjamra...... szóval igazi "gyereknap" volt a mai!!!!!:-)))

2009. január 2., péntek

Manicure

Ő Csofi,Zeusz és Sámson bátyja. Csofi 2 éves, hihetetlenül nyugodt, szelíd és mindenekfelett imádja a gazdáit!!!!
A filmen Ricsi éppen Csofit manikürözi!!!:-)))

Luciano Pavarotti - Bella figlia dell'amore (Live Quartet)

Az egyik kedvencem!! A Rigoletto!! Bárhol, bármikor fogyasztható!!:-))