2009. augusztus 20., csütörtök

Sámson

Húúúúúúúúú, hát akkor elmondom az elmúlt 5 nap eseményeit.
Szombaton, 15.-én a Mágnyes családot vártuk. Zombikáért jöttek fel Pestre gyerekestül. 1/2 10 felé érkeztek, megkínáltam őket reggelivel és azonközben vettem észre, hogy elfogyott fenn az ásványvíz. A garázsajtó nem volt teljesen lecsukva, kb. olyan méternyire nyitva volt. Ahogyan lehajoltam, hogy felvegyem a karton vizet a földről Sámson egyszer csak megindult és huss a garázsajtó alatt kilibbent. Én meg álltam ott földbe gyökeredzett lábakkal, aztán rohantam utána mint az őrült. Annyit láttam csak, hogy a szembe szomszéd kertjén keresztül repül és eltünt a szemem elöl. Hát igazán ezt az érzést még az ellenségemnek sem kívánom!!!!!!!!!!!!!!!!!:-(((((((((
Anyukám addigra riasztotta Ágiékat és elkezdtük csapatostul járni a környéket. Később csatlakozott hozzánk Csacska, Bouték és Kyga Katija is. Semmi eredmény, mintha a föld nyelte volna el. Nekik késő délután menni kellett, én folytattam még sötétedésig a keresést. Vasárnap éjjel 3-kor már fenn voltam,újra elindultam , különösen mikor a nap feljött, akkor figyeltem erősen a zajokra. Az egész azért olyan volt, mintha egy tűt keresnék a szénakazalban. Később plakátot készítettünk Katusommal, másoltunk belőle egy rahedlit és elkezdtük kiragasztgatni mindenhová, bedobáltuk a szomszédok postaládájába és mindenkit megkérdeztünk, aki szembe jött. Aztán feltettem a Parrotlandre, később a Fórumra és segítséget kértem mindenkitől, akinek ismertem az imélcímét.
Hétfőn napközben rengeteg segítséget kaptam, olyanoktól is akiket személyesen nem ismerek. Egy nagyon kedves balassagyarmati tenyésztő még a Flamingo Rádióba is bemondatta. Mindenki küldte, szervezte, intézte,olyan helyekre is felkerült az ő jóvoltukból, aminek még a nevét sem hallottam. Én meg jártam az utcákat, mint a bolygó hollandi a vállamon egy távcsővel és a kezemben Sámi kiskacsájával, akitől a hápogást tanulta és imádta.
Kedden munka után újra elindultam keresni, most a patak mellett jártam. Sámsont persze nem találtam, de egy "kedves" idegen elmesélte, hogy persze nem azért mondja, de a patak mellett nagyon sok ölyv és sólyom lakik..... Hát így kb. több sem kellett, teljesen megrogytam. Máshol, ahol érdeklődtem behívtak, hogy a kert végében a macska széttépett valami madarat, menjek már nézzem meg, hátha az enyém volt. Aztán ott voltak még a nagyon viccesek, akik, amikor érdeklődtem nagyon frappánsan olyanokat mondtak, hogy náluk ugyan nem lakik és nem is főztek belőle levest.... Nagyon vicces volt....:-((((((((((((((((((((
Aztán még este 7 körül beesett hozzánk Ricsi, aki hozta magával Csofit egy kalitkában, hátha elkezd kiabálni és Sámi válaszol. Csofi Sámson egy évvel idősebb bátyja, ahogyan odaült a vállamra, megéreztem a jellegzetes nemes illatot a tollain, bedugta a csőrét a számba, na attól már teljesen padlót fogtam.
Szerda délelőtt 10 előtt csögött a telefonom, ismeretlen szám volt. Egy férfihang közölte, hogy a papagáj miatt telefonál, mondjam a gyűrűszámát. Hát a bőgéstől nem nagyon tudtam értelmesen beszélni,a gyűrűszámot meg nem tudtam fejből, de elmondtam, hogy nincs meg az összes evezője, csak 2 illetve 3 , a csőre még nem teljesen sárga, középen van egy nagyon vékony sötét sáv és beszél, mondja hogy kukucccs, hápog. Azt mondta, délután újra hív, valszeg az én madaram, de kéri a gyűrűszámot. Elmondta, hogy nagyon megszerette, bűbájos kismadár, nincs véletlenül fiókám?? Hát az ideg belémállt, mi van ha annyira megszerette, hogy esetleg nem is akarja visszaadni????? Azért még reménykedtem, hiszen akkor nem vette volna a fáradtságot hogy felhívjon. Szerencsére Kati, Bout, Longi, Csacska és Sipirc is tartotta bennem a lelket. A világ leghosszabb 10 órája következett. Felhívtam Sipikét, aki hazatelefonált Izlandra a férjének és Zeusz összes adatát elküldték. Aztán végre 4 óra lett, hazamentünk a papával és mint az őrültek, kerestük Sámson CITES papírját, ami persze hogy megvolt, de mióta megkaptam Gézától nem volt a kezünkbe és beijedtünk, hogy hol lehet. Hát a helyén!!!!
6 órakor a pasi telefonált, immár láttam a számát és be is mutatkozott, Szabó Józsefnek hívják. Kérte a gyűrűszámot, aztán azt mondta, rendben és 1 óra múlva nálunk van a madárral. Az meg a világ leghosszabb 1 órája volt.... de végül megérkeztek. A kezébe hozta a Sámsongyereket és boldog mosollyal újságolta, hogy nagyon jóba lettek, állandóan a vállán akart lógni. És visszakaptam, ráült az ujjamra, belenézett a szemebe aztán néma csendben bedugta a csőrét a számba és úgy maradtunk.........
Szabó József története:
Szombaton 1/2 2 tájékán vették észre, hogy egy nagy madár ül a ruhaszáritón. Mivel régebben galambászott, nem ijedt meg tőle, odament és a nagy zöld madár gondolkodás nélkül a kezére lépett. Bevitte a házba, az asszony félt tőle és fenntartásai voltak, mégsem mondta hogy vigye ki és zavarja el. Vettek valami magot neki a Tescoban és összeütött egy kiülőt, amin elüldögélhetett a lakásban, mivel kalitjuk az nem volt. Almával kínálták, amit nagyon szívesen megeszegetett. A magból csak a szotyi kellett neki. Egy ismerőse, aki értett a papeszokhoz, megnézte és elmondta hogy ez egy nemespapagáj, aztán arra jutottak, hogy bizony ezt a madarat valaki nagyon keresi valahol. Pláne akkor, mikor rájött, hogy ez a madár nagyon kedves. Mikor elment mellette a madár utána nyúlt a lábával, visszahúzta és szépen rákecmergett a vállára és egész este ott üldögélt. Soha nem kakilta le. Aztán gyerekkel is találkozott és rájöttek, hogy vonzódik a gyerekekhez, szivesen odamegy és játszik velük. A legnagyobb meglepetése az volt, mikor Sámi megszólalt, és kukuccsolt, majdnem elejtette a telefonját, hogy honnan jön a hang, mikor észrevette, hogy Sámson beszélget. Onnantól este és reggel rendszeresen beszélt ha úgy látta, hogy nem figyelik.
Akkor már ő is nézegette a neten, hogy keres-e valaki ilyen madarat. Kettőt talált, az egyik áprilisban tünt el, de a gyűrű a képen a másik lábán volt, mint Sámié. Aztán megtalálta az én hirdetésemet is valahol és úgy kb. minden stimmelt, a hely, az idő stb. Utána hívott fel telefonon, de le akarta ellenőrizni, hogy biztosan én vagyok-e a gazda, mert akkor már azt is tudta, hogy mi az ára egy ilyen madárnak és csak a gazdájának akarta visszaadni.
Nagyon szimpatikus harmincas házaspár. Persze beinvitáltuk őket, hogy nézzék meg Sámi kalitját, ismerkedjenek meg Csibészkével is. Semmivel nem tudtuk megkínálni őket, le sem ültek, csak állva beszélgettünk egy jó órát. A pasi mesélt arról az időről, mikor még galambászkodott, elmesélték, hogy találták meg Sámit és azt is elmondta, hogy jövőre egy ilyen nemest kért a feleségétől a szülinapjára. Mondtuk, hogy bármit tudunk segíteni, csak szóljanak.
Aztán lassan indultak és mi szerettük volna megköszönni a becsületességüket és a kedvességüket, de a pasi egészen felháborodtt, hogy mit gondolunk mi róluk. Még egy üveg pezsgőt sem akartak elfogadni, azt mondták, ez természetes dolog volt nekik!!!!! Adtam telefonszámot, hogy ha bármit tudok segíteni, csak hívjanak. Aztán odament Sámsonhoz és elköszönt tőle. Mi meg kikisértük őket és nem győztünk hálálkodni.
Az elkövetkező másfél órában Sámi a vállamon ült, felpucsította a seggét az ég felé, a fejét bedugta a nyakam alá és hol panaszkodva nyafogott, hol meg mozdulatlanul bebóbiskolt és meg sem mozdult. És újra éreztem a nemes összehasonlíthatatlan illatát, a meleg kis testét és csak üldigéltem bőgve, megköszönve ezerszer is a segítséget mindenkinek, hiszen ez az életkép nem valósulhatott volna meg nélkületek, akik ennyit segítettetek........... és most is könnyes a szemem, mikor ezeket írom, de már nem cifrázom, az a lényeg hogy NAGYON KÖSZÖNÖM MINDENKINEK, azoknak is akik csak pozitiv gondolatokat küldtek és azoknak is akik tevékenyen tudtak segíteni!!!!!

11 megjegyzés:

  1. Nagyon örülök, hogy meglett. Bombaba

    VálaszTörlés
  2. Már megint nedves a szemem, annyira örülök:)))))))))))))))))))))))))))))))))))
    )))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))

    VálaszTörlés
  3. Szintúgy örülök :DDDDDDDDDD
    dávid

    VálaszTörlés
  4. Nekem is könnyes lett a szemem.:)
    Nagyon örülök, hogy minden jól alakult és hogy vannak még jó emberek is a világon!:))
    newsi

    VálaszTörlés
  5. Vihogó vadalma vagyok. :-)) Csacska:-)

    VálaszTörlés
  6. Hihetetlen történet! Annyira bíztam benne, hogy ilyen emberek találnak Rá! Nagyön örülök! Edittá

    VálaszTörlés
  7. Kedves Mizo!

    Nagyon örülök, hogy Sámson meglett. Nagyon sokat gondoltam rátok és nagyon drukkoltam, hogy a kis tekergő megkerüljön.
    Bevallom, hogy a napok múlásával aggódni kezdtem és csak arra gondoltam, hogy valakinek muszáj megtalálnia, különben nem bírja ki szegényke. Jó tudni, hogy vannak még rendes, becsületes emberek.

    Le a kalappal a barátaid előtt, akik minden követ megmozgatva cselekedtek!!!

    ...és örülök, hogy ilyen jó vége lett ennek a rémálomnak!

    Vigyázzatok magatokra!

    évika

    VálaszTörlés
  8. Drága Mizo!
    megérdemelted, hogy a sors, és a kedves megtaláló visszaadja Neked/Nektek ezeket az örömteli élményeket!
    olykor az élet ahonnét elvesz, pont oda is ad vissza.

    most már nem csak az agoddalmaitokban, de az örömeitekben is osztozhatunk.
    és ez nagyon jó!

    VálaszTörlés
  9. Nagyon örülök hogy meglett!! sokat drukkoltunk a gyerekekkel mi is Nektek!

    VálaszTörlés
  10. Szia Mizo!
    Miután megkaptam a segítségkérő leveledet, napokig nem mertem benézni ide...bevallom neked elég pesszimista voltam, most már így utólag persze azt gondolom ez nem volt helyes részemről.A lényeg,hogy meglett a "kis tollas dög" :-D Nagyon nagyon örültünk neki, nektek.
    Az publikus,hogy Szabóék kertje kb milyen messze van azaz,hogy hol lett meg Sámson?
    Puszi : Cs+Zs

    VálaszTörlés