P É N T E K

Nincsenek filmek (illetve csak egy), a képek is elég rossz minőségűek, bár lesz olyan amit megosztok Veletek, mégis ez a péntek az utóbbi évek legnagyszerübb, legvidámabb napja volt!

Hát lássuk csak, mitől különbözött ez a péntek az összes többitől és az összes többi naptól............

Jól felpakolva érkeztem, Katinak hoztam nevelőtápot 2 zacskóval, ezért aztán igyekeztem is minél előbb oda érni. Teljesen sablonosan indult a délután, megittuk a kávénkat, beszélgettünk, Dorkával játszottunk, aztán kimentünk kimérni a magokat a madárházba. Itt ért az első meglepetés, Fáni megszólított. Évek óta járok hozzájuk, sokszor próbáltam beszélgetni vele, de ilyen, hogy ő magától szólított volna meg, még sosem volt. Oda is álltunk Katival és diskurálgattunk vele. Fáni különleges jákó, a nyakán gyönyörű rózsaszín tollai vannak. Ő és Kati másik párja is (Merlin szülei) a kisebb típushoz tartoznak. Van az a nagyobb, izmos típus, ilyen pl. Trompi párja, Pepegyerek, aki Grincike madara (Trompi tenyésztése) már 5 hónaposan akkora volt, mint egy rántani való csirke!:-))) Kati jákói kissé világosabbak és kisebbek. Nagyon szépek.

Amikor bementünk Dorka izgatottan szaladt hozzánk:"Mama, az egyik tojás mozog!" No, Dorka, biztosan rosszul láttad!:-) A kislány azonban erősködött, hogy az bizony úgy van, menjünk be vele a keltetőkhöz és nézzük meg mi is. Bementünk és hát teljesen igaza volt, az egyik sapis tojás lakója úgy döntött, itt az idő kibújni a tojiból. Először a repedést tágította, közben csipogott is, néha megpihent és mi dermedten álltunk a gyönyörűségtől, hiszen Katin kívül ki láthatta közülünk a természet ilyen csodáját.

Sajnos, a rohanás árát is megfizettem, mert elvittem a gépemet kártya nélkül, úgyhogy az egyetlen dolog ami a kezem ügyében volt, az a Nokia E65b kamerája. Azonnal el is kezdtem felvenni vele a kelést, hát így sikeredett:

Van itt még pár perc, közvetlenül a kelés utáni pillanatok:



Nekem 54 évet kellett megérnem, hogy ezt láthassam.:-)))

Később aztán még jöttek madarászok, kihoztuk Merlint és a két 9 hetes kissapist. Annyira vicces volt, Merlin üldigélt a kis dobozába, neki ugye még nincs tolla, most jönnek a tokok rajta ( a kis seggén már láthatóak a vörös tokok), ezért nem vettük ki, ott melegebben  volt. Hát az egyik kis sapis úgy gondolta, ha Mohamed nem megy a hegyhez...... és két pillanat alatt beugrott Merlin mellé, aki csodálkozva nézegette a kis sárgagatyást. El is kezdtek ismerkedni, erre betettük melléjük a másik sapisgyereket is és hármasban igen jól elszórakoztak, végül a sapis gyerekek el is aludtak Merlin mellett, aki úgy üldögélt köztük, mint Guliver a törpék mellett. Sajnos erről is csak telefonos képeim vannak:

Visszatettük az összes babát, mert már álmosak voltak és onnan elszabadult a pokol....:-))) Az egyik vendég, egy rém jópofa csaj nekiállt anekdotázni a madarairól, neki is van pár. Talán aki nem tart madarat, nem ismeri a papagájok jellegzetes mozdulatait, az nem tudta volna könnyesre röhögni magát, de a történeteket kísérő mozdulatai, a mimikája annyira tökéletesen utánozta egy papagáj viselkedését, hogy bizony a végén sírtunk a röhögéstől. Nagyon jól esett, annyi minden baja van az embernek, szükség van időnként ezekre az önfeledt pillanatokra.

Külön öröm volt nekem, ahogyan Kati kacagott, a párja halála óta még nem láttam, hogy ilyen jól és felszabadultan érezte volna magát!!! Hát ezért írtam, hogy az utóbbi idők legvidámabb péntekje volt a múlt heti!!!!!!

Jaj és még valami! Pénteken egy topiktársunk férje járt nálunk, ő is papagájimádó és profi fotós. Készített a bandáról néhány képet, itt ti is megnézhetitek:

https://picasaweb.google.com/khunyadi/Madarak#