2011. augusztus 3., szerda

Kakadu lagzi

Úgy összejött mostanában minden, hogy végül a kakadu lagzi eseményeit olyan formában adom közre, hogy a más tollaival ékeskedem!
Történt ugyanis, hogy B.Kriszta barátnőm a Díszmadár Magazin számára szokott igen élvezetes cikkeket írogatni és imigyen a kakadu lagziról is beszámolt. No, mivel nekem meg nem nagyon volt időm az elmúlt hetekben írogatni, ezért elkértem tőle a cikket, hogy Ti is olvashassátok, micsoda jó kis buli volt!


 Világra szóló kakadu lagzi Ladánybenén!
Írta: Bordás Krisztina
Fotók: Hunyadi Katalin és Bordás Krisztina

Nagy nap virradt 2011. július 9-én, ugyanis számos madárkedvelővel együtt két fehérbóbitás kakadu (Cacatua alba) menyegzőjére voltam hivatalos, amelynek Ladánybene adott otthont. A menyasszony Alba kisasszony és a vőlegény Kopi úr személyében ismerős „tollasokat” köszönthetünk, hiszen a Díszmadár Magazin rendszeres olvasói talán emlékeznek még történetükre, amelyet büszke tulajdonosuk Zilahy Emese e magazin hasábjain korábban már megosztott az érdeklődőkkel. Pár mondat a két „fiatal” nem mindennapi előéletéről: Alba kisasszony pár évvel korábban súlyos fémmérgezést kapott, ami madár és gazdái számára is gyötrelmesen hosszú hónapokat, kezeléseket, rosszulléteket, kétségbeeséssel és reménykedéssel töltött időszakot jelentettek. (Az aktívan madarászók számára nem kell bemutatnom, hogy mit jelent a fémmérgezés, aki pedig még esetleg nem hallott róla, annak röviden annyit feltétlenül tudnia érdemes, hogy ez bizony nagyon súlyos és a madarakra nézve – különösképpen késői stádiumban felismerve és kezelve - többnyire végzetes kimenetellel zárul. A nehézfémek okozta belső szervi károsodások mértéke ugyanis sok esetben olyan pusztító erejű, hogy még a leggondosabb állatorvosi beavatkozás sem tudja megmenteni a kis kedvenc életét, sőt gyakran még a mérgezést követően is hosszú hónapokig kell küzdeni a madár életéért!) Végül állhatatos munkával Dr. Beregi Attila állatorvosnak valamint Alba kisasszony élni akarásának és nem utolsó sorban kis gazdái állhatatos szeretetének köszönhetően megtörtént a várva-várt gyógyulás. Alba kisasszony tollruhája kissé ugyan megsínylette a történteket, azonban a lelkes papagájimádó „násznép” véleménye szerint ama bizonyos júliusi napon nem volt nála szebb menyasszony szerte kis hazánkban. Míg Alba kisasszony, azaz immáron menyasszony, gazdája segítségével készült a nagy napra, addig leendő férje, Kopi Úr kalitkája biztonságából felügyelte élete nagy pillanatának lázas előkészítő munkálatait. Kopi Úr kissé „tollfosztottan” került a „lányos” házhoz, ugyanis a „vőlegény” tolltépő magatartása még előző tulajdonosánál alakult ki, ám kis arája szemében Ő mindenképp a legdaliásabb hímpéldányt testesíti meg. Kopi Úr jelenlegi gazdáit gyakorlatilag maga választotta ki ama bizonyos napon, amikor még csak halovány terv volt a családba kerülése. Aztán persze elég volt egy pillantás, és hipp-hopp, azon kapta magát, hogy Alba kisasszony jövendőbelijeként tesz-vesz a lányos házban. A szerelmespárra - akik szerető szívű gazdáiknak köszönhetően szó szerint megmenekültek, továbbá a kakaduk várható élettartamának ismeretében – remélhetőleg hosszú, boldog élet vár! Mi, a meghívott vendégek, mindenestre ebbe bízunk és ezt kívántuk nekik! Tehát ki-ki autóba ült és felkutatta Ladánybene kis tanyavilágát, hogy tanúja lehessen a nagy napnak. Mire megérkeztem már mindenki a szertartásra várt, ami kisvártatva, pontban a meghirdetett időben kezdetét is vette. A tömeg csendben, fegyelmezetten bevonult a szertartásnak otthont adó madárszobába, ahol az izgatott fiatalok már nagy szemekkel és meglehetősen megilletődve nézegették a „fehérnép” hirtelen jött érdeklődését. Tihamér „atya”, szentbeszédét követően végül annak rendje és módja szerint összeadta az ifjú párt, akik vagy ezért voltak izgatottak, vagy, mert már igencsak szerettek volna magukra maradni.  A két esküvői tanú Szentesi Péter és Szabó Márti aláírásukkal hitelesítették a fiatalok egybekelését. Ezt követően az ifjú pár, a tanúk és az örömszülők, akiknek egyike az ismert papagájtenyésztő, Deák János volt, csillogó szemekkel és sugárzó mosollyal álltak a vakuk és videók kereszttüzében. Tihamér atyával együtt koccintottak a külön erre az alkalomra félretett (nász)borral, majd fogadták a gratulációkat és a rengeteg nászajándékot. A nagy hőség ellenére a vendégsereg kivonult az árnyas fa alatt álló, színes lufikkal feldíszített party sátorba és kezdetét vette a dínom-dánom. A lakodalmas menü marhapörkölt volt tarhonyával, főtt krumplival, savanyúsággal - később megtudtam, hogy a finom étel Tihamér „atya” keze munkáját dicséri - finom sörök és megannyi édességből lehetett szemezgetni. A násznép legnagyobb meglepetésére e jeles napot megtisztelte jelenlétével a mindenre elszánt vadász, Pampalini is (Ki ne hallott volna róla?), akinek szakálla igen megnőtt, míg Afrika sivatagán keresztül, majd a hófedte Alpokon át elzarándokolt a két kakadu mennyegzőjére. Mindenesetre Kopi uraság éles kiáltásainak hála óriási áttörés történt, ugyanis a híres vadász elhajította puskáját és az óta Ő is a papagájokat mentő és pártoló „alakulat” tagja. A vendégsereg apraja-nagyja igen jól érezte magát, az ifjú pár hol itt-, hol ott bukkant fel gazdája karján, büszkén pózolva a rekkenő hőségben. Összességében nagyon kellemes, szórakoztató délutánt töltöttünk együtt, jó volt ismét olyan közösségben lenni ahol ennyi ember viseli szívén e csodálatos madarak sorsát. Érdekes volt, hogy a madárkedvelők és tartók „kemény magja” rögvest egymásra talált és a kedvenceikről szóló régi és új történetek nyomán felhangzó kacajok bizony még az alig fújdogáló szellő szárnyán is messze szálltak. Házigazdáinknak nagyon szép napot köszönhetünk és reméljük mások is kedvet kapnak a hasonló események szervezésére! Éljen az ifjú pár!


Pár képet és videót is készítettünk Krisztával, ebből adok közre egy rövid válogatást:

Alba szépítkezik:


Pampalini nem mindennapi érkezése:


Képek:


Emese és Alba


Az örömszülők: Emese és Deák János


A legfiatalabb csodáló


A násznép


Alba és a gazdája szemmel láthatóan imádják egymást


Az "anyakönyvi kivonat"


Rotyog a marhapöri









Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése