2008. június 26., csütörtök






Nézem a képeiket és egyszerűen nem tudok betelni velük. Ez így van az életben is. Ha indulok valahonnan haza, már csak a gázt nyomom, hogy mielőbb otthon lehessek velük. Nagyon várnak és ahogy meglátnak, már totyognak is fel a kalit tetejére és nyújtózkodnak, hogy vegyem le őket és ráülhessenek a vállamra. És akkor mesélnek, egymás szavába vágva papinyelven elmondják, hogy mi történt aznap. Aztán csak letelepszünk valahová és suttogok a fülükbe. És ez minden nap így van, ha normális időben érek. Mostanában már talán meg tudom oldani, hogy ne kelljen benn maradnom, csak hetente 1x vagy 2x. Úgyhogy szinte egész délután kinn vagyunk a kertben, a sátor alatt. Össze van tolva a 3 asztal, azon randaliroznak. Fel és le rohangálnak, közben mint a bakkecske, ugrálnak egyet-egyet, ez is sapis sajátosság, ez a futva ugrabugrálás. Bármivel eljátszanak, ami a csőrük ügyébe kerül, de a legjobban a kis papírdobozokat szeretik az ilyen közelharcos játékokhoz, húzzák-vonják, ellopkodják a másik csőre elöl, szóval nem lehet őket megunni. Viszon ha ők unják el a játszást, akkor hozzám rohannak és felmásznak a karomon át a vállamra, elhelyezkednek és kezdödik a tollászkodás. Este felé egyre közelebb ülnek egymáshoz, Zizi odabújik Csibészkéhez és szeretettel kurkásszák egymás fejét. Aztán 9-kor alvás, elteszem mindkettőt, hang nélkül húzzák le a fejüket, hogy a kis ajtón át betegyem őket a kalitba és reggelig csend van. Ha odanézek, csak két fehér pocakot látok, a fejük a szárnyuk alatt és alvás van.
A múlt vasárnap bulit tartottunk a topiktársakkal. A kaja bableves volt, ami ugyan finomra sikeredett, de a nagy meleg miatt jócskán maradt még belőle, igaziból senki sem volt olyan nagyon éhes. Hoztak mindenféle finom rágcsát, úgyhogy igaziból szépen nassolgattunk, az jobban esett mindenkinek. Jól is szórakoztunk, a legnagyobb szám Bibi és Lolcsi volt, mivel ők még nem buliztak eleddig velünk. Jól elvoltak, Bibi olyan kis csendes, mikor már mindenki elment és csak ketten voltunk a Cicussal, akkor mutatta be a tudományát, nyávogott, hápogott és halkan mondogatta azt a jellegzetes bibibi-t, amitől meg kell zabálni. Lolcsi már más tészta, kicsit meg volt az elején zavarodva, most utazott először Pesiékkel az új kalitjában és beletelt egy kis időbe, míg megnyugodott. Utána azonban még néhány szót is mondott, szépen el volt mindenkivel. Gyerekeink is voltak, Csongi, aki most 19 hónapos, remek kislegény, nem nyafog, nem hisztis, Csib ki is nézte magának és még puszizkodtak is és Mágnyes nagyfia, Soma, aki szintén klassz srác, látszik, hogy testvérei vannak, nagyon jól elvolt Csongival. Szerintem mindenki jól érezte magát, de sajnos a vidékieknek viszonylag hamar útnak kellett indulni, hogy normális időben hazaérjenek. A végén már csak ketten a Cicussal üldögéltünk, de igen jót beszélgettünk. Megismételjük még ezt a topiktalit az idén!!!!:-))
Teszek fel ide képeket, aki még nem látta ezeket, hadd nézze meg:

http://www.flickr.com/photos/pbekesi/sets/72157605766981319/

2 megjegyzés:

  1. Ha a Bibi a béke szigete, akkor te egy kontinens vagy. :-)))
    Puszi
    Cicus

    VálaszTörlés
  2. Az biztos, még úgy méretileg is!!!!:-DDDDDD
    puszi

    VálaszTörlés