Ez egy tollas blog .......................

Annyira gyorsan megy el a nyár, a fene egye meg, már július van. Pedig a meleget leszámítva bizony nagyon jó kis évszak ez, nekem főképpen azért, mert jöhetek-mehetek a gazemberekkel mindenfelé. Csib ugye már rutinosan utazik, Zizit még néha elkapja a rókarudi, de már azért szokja az autót. Nem a mackahordozóban viszem őket, mert az sajnos már túl szűk kettejüknek, majd eladom a vaterán és veszek nekik egy nagyobbat, papa meg szerel majd abba is ülőrudat, hanem a hálókalitban utazgatunk. Abból ki is látnak, hát morognak is, mint két pitbull, ha valami olyan járművet látnak, ami nekik nem szimpatikus.
Főképpen Kygáékhoz járunk, minden héten. Az ő két házimadara is vágott szárnyú, ők a kalitjuk tetején ülnek a rúdon, én meg a hatalmas nappali másik felében vagyok az enyéimmel. Vigyázunk, nehogy valahogyan egymásnak essenek, de igaziból nem nagyon tűnik úgy, hogy valami verekedésre készülnének. Tegnap is náluk voltunk, éppen a legjobbkor érkeztünk, mert az egyik vadonbefogott sapispár tagja valahogyan kitélakkolt a röpdéből.Na kergettük is szegényt egy darabig, míg aztán meg tudtuk fogni egy olyan lepkehálószerű dologgal. Aztán már onnan csak buli volt. Ott volt Kygáék unokája is, nagyon cuki kiscsaj, olyan 15 hónapos körüli. Nagyon érdekes volt, oda akart menni Csibiékhez, Csibi csak érdeklődve nézegette, de Zizi egyből támoadó pózt vett föl, fölfújta magát és neki akart menni a kicsinek. Szóval van azért még mit nevelnem a kisasszonyon, Csibi ilyet soha nem tenne.
A hétvége megint gyorsan eltelt, szombaton családi buli volt, kiraktuk a madarakat is a kertbe és szépen elszórakoztatták magukat, aztán vasárnap csak édes hármasban voltunk, mert a papa elment délután és mamit is elvitte magával. Főznöm sem kellett, hát befeküdtünk így szépen hármasban a hálószobába, jó kis hűvös volt és én tv-ztem a két kis ördög meg felváltva hasalt mellettem, hogy a hátukat simigéljem, meg kinn üldögéltünk a sátor alatt és akkor meg Csibi az asztal közepén rendezett szabadfogású bírkózást a kiscsajjal. Hát képek azok sajnos nincsenek, szombaton az emelkedett bulizós hangulatban szépen ráültem a gépem optikájára, beragadt és most újra szervízbe kell vinnem, Szerencsére Kyga ismer egy műszerészt, aki elég baráti áron dolgozik, hát majd csütörtökön elviszem, hogy nézze meg mit lehetne vele csinálni. Ja és még vasárnap fürdőzés is volt! Úgy kezdődött, hogy Csib egész nap sipolt, ez olyan kis rövid, éles füttyentés, de egy idő múlva az agyamra megy. Akkor kezdtem kapisgálni, hogy ilyenkor rendszerint ha elviszem fürönni, akkor mindjárt ugrik is, mert valahogyan vízhiánya van. Be is vittem őket a fürdőbe, de csak Csibit tettem be a kádba, Zizi még félős, nem akartam eröltetni. Aztán szépen el is kezdtem langyos vízzel lezuhanyozni,de akkor meg Zizi a hátam közepén nekiállt a magyar mennydörgőst járni. No, nekem sem kellett több, lekaptam a hátamról a kis varangyost oszt bezsuppoltam Csib mellé a kádba. Csak álltak egymás mellett, kitárták a szárnyukat és boldogan fürdőztek. Aztán kifele és betettem a kalitba, hogy rendezzék a tollaikat. Jól is esett nekik, mert olyan csend volt egész délután, hogy elaludtam békésen, pedig valami filmet akartam megnézni.
Hétfőn a szokásos rohangászás estig, csak egy rövid kis örömködés, mikor hazaértem, aztán husss, alvás.
Kedden csomagot kaptunk, vagyis nem mi hanem ők. Mágnyes gyönyörű kis játékokat küldött nekik, az egyik olyan szines köteles, Zizi imádja rágicsálni. Meglátta, kigyúlt a fény a szemében és mindenen (Csibin is) keresztül elkezdett csörtetni a játék felé és már kezdte is rágicsálni a kötelet. Csib ilyenkor többnyire csak mosolyogva nézi a kis libát, ő nem játszik semmivel csak velem. Nagyon ritka, hogy őt valamiféle játék érdekelje. Többnyire felmászik a hintára, onnan nézegeti a zasszonyt, hogy hogyan játszogat vagy egyszerűen csak a vállamon ül, ha lehetne oda is ragadna, bármerre fordulhatok, hajolhatok ő masszívan ücsörög rajtam, ha oldalra fordítom a fejem, akkor kapok tőle egy fini papagájpuszit is vagy az orromat, fülemet kurkássza, a hajamat fésülgeti. Zizi viszont soha nem unja meg. Szinte egész nap játszik és eszik, felváltva!!!!:-)))) De azért néha, ha odanyúlok, felkapaszkodik az ujjaimra, nem tudom olyankor letenni és akkor hanyatt belefekszik a tenyerembe és az ujjaimmal bírkózgat, tüneményes ilyenkor!!!!:-))
Ma szerda van és egy nagyon kedves ismerősömmel fogok találkozni este, persze viszem magammal a kisdisznókat is........