09.15.

Nagyon vissazfelé fogom elkezdeni,még az 5. péntekről írok először. Jaj, hát én disznó, már megint 2 hete egy sor sincs. Annyira elmegy az idő otthon. Alig várom, hogy hazaérjek, sosem voltam egy nagy elmászkálós, de most fizikai fájdalmam van, ha valahová el kell mennem. Látom, ahogyan otthon várnak. Mind a három!!
Na, ne kalandozzunk, térjünk vissza arra a bizonyos péntekre. Hát mentünk Kygáékhoz, természetesen, hová máshova???? De ez most egy kicsit más volt, kiegészültünk a Mackával, aki pusztán emberbaráti jóságból, a madaraim szocializációja érdekében jött velem meg persze megnézni Kygát.Szóval az idő nem repült, hanem száguldott!!!! Játszottunk a madarakkal, Macka abajgatta Zizit és láss csodát, Zizi, a kis különc egyszer csak finoman elkezdte a Cicus füleit és a haját kurjászgatni. Azért az illem kedvéért rá is tojt egyet, de hát az még bőven belefért. Igen jól érezte magát a Cicus vállán, nem is nagyon akart eljönni. Aztán váltottak és Sámson ült fel az ujjára, nagyon nem közeledtek egymáshoz, de már az is nagy dolog volt, hogy nem akarta letépni az ujjait, mer hát ő sajnos ilyen, rám fekszik és órákat kurrog a fülembe, csak maradhasson, de bizony ha valaki más akarja megfogni, azt nem nagyon szereti. Aztán történt még valami nagyon-nagyon érdekes. Szóval üldögéltünk, Csibészke a Macka foteljának karfáján tollászkodott, de a fél szeme állandóan Bumin és Maszaton volt. Aztán egyszer abbahagyta, kihúzta magát, mint egy huszár, kissé felemelte a szárnyait, mint a bosszúállás angyala és lassan, nagyon lassan elkezdett ebben a pózban körbe-körbe forogni és közben merően nézte Bumit és Maszatot, akik szintén villogó szemmel stírölték az idegen faszit. Persze azonnal ráugrottunk Kygára, hogy mondja gyorsan mi ez a testbeszéd mert ilyet még egyikünk sem látott soha. Szóval: "Erőfitogtatás, Buminak és Maszatnak jelzi, hogy ez itt az ő csapata (Zizi a zasszony, Sámson, a kölök és mizo gazda)) és ha esetleg meg akarna valamelyikük verekedni vele, akkor nosza, de azért nézzék má meg milyen fasza erős csávó ő, ugyan nem ijed meg még két idegen sapistól sem!" Hát valami eszméletlen volt!!!!! Rettenetesen sajnáltam, hogy nem volt gép a kezemben, nagyon érdekes lett volna mindenki számára, nem hiszem, hogy sokan láttak ilyesmit. És megint, mint ahogy újra és újra, tisztelem ezt a kis zöldgatyást, bátor, okos, rafkós és mindenek előtt végtelenül szeretetreméltó. Mert ha annyira akart volna, bizony már nem egyszer Sámsonnak is nekimehetett volna, de tudja, hogy nem szabad, kezdi is már megszokni, hogy a mi nyájunk bizony kiegészült ezzel a kis málé zöldséggel. És mivel Sámi szintén érzi, hogy ne comboskodjon Csibészkével, ezért ez a dolog naggyon jól működik!!!! Azt hiszem, ez azért is van így, mert tudatosan törekszem rá, hogy miondhárom megkapja azt a szeretetet, törődést és gondoskodást, amire szükségük van, hogy jól érezzék magukat a tollukban!!!!:-))
Vasárnap vettem észre Sigike fején a sebet és hogy olyan furcsán áll a tolla. A tollak hegyén apró fekete valamiket láttam, hát az ideg belémállt, azt hittem, hogy valamiféle atka. Azonnal rohantunk az emeletre a papával és máris cipeltük lefelé Sámi nagykalitját, nehogy valami baj legyen. Hétfőn szabin voltam és máris vittem az orvoshoz. A dr megvizsgálta, a tollából is levágott egy keveset és megmikroszkópozta, de szerencsére semmi élősködő. Sigit valaki fejbe somta vagy esetleg nekirepült valaminek és onnan lett a kis seb. Szerencsére már szépen gyógyulgat. Sámson viszont sokkal jobban érzi magát lenn a többiekkel, mint fenn. Mami kicsit meg is bántódott, de úgy döntöttünk a papával, hoyg Sámibébi lenn marad a sapisokkal. Sokkal aktívabb, jön-megy a kaliton ki és be, egyszóval mindenképpen nekivalóbb a lenti nyüzsgés mint a fenti kukacsend. Zizi és Csibi időnként a fotelen keresztül, ami a két kalit között van, átmásznak egy kis látogatóba, akkor Sámit kiveszem és átteszem az ő kalitjukba, ahol naggyon jókat játszogat a számára új játékokkal és a kicsikkel is ez a helyzet. Zizi kifejezetten zabálja Sámi Katicáját, aki a kalit oldalán lóg. Kértem is neki valami kilógathatót Mágnyestől, ha annyira tetszik neki. Aztán van hogy a kicsik a sajátjukban benn vannak és akkor az oldalsó ülőrúdra teszem fel Sámsont, ott nézegetik és szokják egymást. Sámson nagyon sokat beszél mióta lenn van. Az ő nyelvén mondja, ami néha olyan vernyákolós, kicsit mormogós de tündéri. És elkezdett puszit dobni, ez az első olyan hang, amit úgy gondolom, hogy tudom mit jelent. Illetve szokott még egy olyan hangot kiadni, ami mintha "kot" lenne. nem tom, tán kényszerképzete van és valami tyúknak gondolja magát, de mindenesetre nagyon aranyos. Sipikével is egyeztetünk, hogy mi mindent csinálnak a tündérbogyók!!!! Ja és kezd fogni a lábával, néha ugyan elveszti az egyensúlyát de minden esetre, látszik, hogy már evésre akarja használni a lábát, illetve hogy megfogja a játékokat.A hétvégén Zizi megmutatta neki, mit is kell a dinnyemaggal csinálni, békésen eszegették a nagy tálcáról a magokat és dinnyét is fogyasztottak hozzá. Ilyenkor Csibi a vállamon ül és ha ember lenne, elnéző mosollyal figyelné a két kicsit, ahogyan idétlenkednek egymás mellett. Aztán Sámson bement magot enni és Zizi felült a kalitja tetejére és egy kerek órát játszott Sámi Mágnyes által gyártott csörgőjével. Zizi eszméletlen, mindennel el tud játszani, ami a lába ügyébe kerül, Sámi is ilyen, egy dugóval el van egész délután. Szóval ez itt maga a paradicsom, még azon az áron is, hogy olyan a lakás, mint egy madárkereskedés. Ez van, nekik meg így jó!!!!!! Ha hazaérek az az első, hogy összetakarítom a kalitok alatt, jelzem Sámi feleannyit nem dobál le és ki mint a sapis banda. Amikor odadugok valamit a csőre elé, akkor is olyan kis finoman, aprókat harap belőle, míg a kicsi huszárok, olyan "Hübele Balázs, lovat ád az Isten!!" stílusban tömik magukba oszt oldalt meg potyog ki minden!!!!:-)))
Korábban is kelek reggel, kell az a félóra, mert már nem csak a kalitokba kell tiszta papírt tennem és végigmosni a 9 edénykét. Hát ez a három kis ganajtúróbogár rászokott, hogy reggel fürdés van. Felállítom a kádban a kis ülőrudat, amit Kyga párjától kaptam és szépen megfürdetetem a zuhannyal mindegyiket. Csib és Zizi egyszerre és Sámi külön, mert most már szokniuk kell a tél miatt, hogy fürdés után becsomagolom őket törölközőbe, nehogy megfázzanak az előszobába. Hát 3 madarat egyszerre nem tudok betekerni, marad tehát a különfürdés. Igaz, van egy másik kis ülőrudam is, amit Longitól kaptam, de sajnos a 2 sapis egyszerre túl nehéz, Sámsonról meg már nem is beszélek.
Vasárnap a délutáni alvást megosztom Sámsonnal, olyan jókat bóbiskol a karomon, meg én is. Csibiék viszont addig a papussal tv-znek.
Hát így éldegélünk, jól vagyunk nagyon, köszönjük..........