Ez egy tollas blog .......................

Kedvetlen vagyok, nyűgös és elkeseredett. A vidám kis összeröffenés, amit Ágiékkal és Cicussal csaptunk már messze van....
Pedig nagyon is jó volt, a madarak éppen úgy élvezték, mint mi. Csibi volt persze a főkéjenc, le sem szállt a csajokról, vidám volt és felszabadult, hiába no neki életeleme ez a barátkozás. Zizi is egészen megbátorodott, tőle szokatlan módon jött-ment, vizsgálgatta Ági láncát, sőt meg is harapdálta, hogy biztosan aranyból vagyon-é!!! Sámi megint csak csendes megfigyelőként vett részt az egészben, bár néha rátettem Istenlába karjára, hát elüldögélt, de azért csak úgy, mint aki kardot nyelt. Aztán mikor visszacuccolt a vállamra, akkor mondta Ági, hogy az egész testtartása megváltozott, végre biztonságban érezte magát.
Sajnos azonban minden jónak vége szakad egyszer és jönnek megint a hétköznapok. Nem ez a baj, a baj az, hogy igazán látom, nem nagyon javul Zizi. Ha megnézed őket egymás mellett, lehetetlen nem észrevenni, hogy milyen gyönyörűek. Ha így látod őket, eszedbe sem jut, hogy szegény Zizus nem egészséges. De sajnos még mindig olyan híg a széklete, sokat iszik és szinte semmi hangja sincs. Ez pedig a legnagyobb baj, aki ismeri a sapist, az tudja, hogy bizony a hangicsálás az lételeme, azonnal feltünik, hogy valami nem kerek nála. Nyomom neki az Aloe Verát és nagyon bizom benne, hogy használ is valamit, mégis örökösen bennem van a rettegés, mi lesz ha nem javul a veséje......... De még nagyon nem is mutathatom nekik, mert Sámi abban a pillanatban átveszi az én kriptai hangulatomat és olyan lesz, mint a háromnapos eső!!!!:-(
Találtam a Papagáj-online jákós topikjában valakit, akinek a jákója szintén ezzel a vesenagyobbodással küszködik, írtam is, mert azt gondoltam, talán neki is jól esik valakivel beszélgetni erről, de mint mindig, most is bebizonyosodott, hogy ők olyan zárt klán, szóba sem állnak senkivel, akinek nem jákója van!!!!! Ismerem az oldal üzemeltetőjét, a múltkor Kygáéknál találkoztunk is, elmeséltem neki, hogy tettem fel egy beírást Mágnyes gyönyörű játékairól, de még választ sem írtak, nagyon magasan hordják az orrukat és Péter mondta is, hogy ő is észrevette, de hát sajnos ez van.... most sem méltattak válaszra... azt hiszem, soha többet nem is fogok oda írni!!!!!:-(
Szóval még nem adom fel a reményt, megpróbálok mindent, hogy ez a kicsi angyal meggyógyuljon!!!! Csak néha annyira elkeserít, mikor látom, hogy már 8 órakor cuccol aludni, hiszen régen még 10 órakor is úgy kellett leverni őket, sőt a hálókalitból is kimásztak a pillanat töredéke alatt, hátha lehet még egy kicsit játszogatni vagy rendetlenkedni valamit.... most meg az a csend, ahogyan csak felülnek a rúdra, összebútoroznak és már alszanak is....... de hát a remény hal meg utoljára!!!!!!!!!!!!!!!!!!!