2010. február 28., vasárnap

És hát akkor a történet...............











Pénteken este hoztam haza Mózest. Már Józsiéknál is meglepett minket, mert púp és ferde szárny ide vagy oda, hatalmas szárnycsapásokkal úgy végigszelte a nem kicsi nappali-konyhát, mint a szél, csak lestünk, ahányan voltunk. Bele is landolt Józsiék Ficus benjaminájába, úgy kellett a közepéről kivarázsolni a kis gazfickót. Aztán szépen és főképpen lassan haza autóztunk. Iszonyat ronda idő volt, szakadt az eső, nem láttam rendesen, úgyhogy a megszokott fél órás út helyett majd egy óra hosszat mentünk hazafelé.
Először bemutattam a papának, aki megnézte és csak annyit mondott, hát tedd be szegénykét, hadd pihenjen. Később jött Katusom, aki szintén megtekintette és csak annyit mondott:"Ótvar ronda!" Nem is sértődtem meg rajta, ő mindig kimondja, amit gondol,és az is tény, hogy egyelőre ha Sámi mellett van, hát bizony a nagy sokkal szebb, kecsesebb. Mondtam is Katinak, hogy tekintsen rá úgy , mint a rút kiskacsára, aki hamarosan gyönyörű nemes ifjú lesz majd.
Betettem a kalitba, Sámit meg kiengedtem. Nem telt el sok idő, máris reppent Mózi kalitjára és minden oldalról alaposan megvizsgálta. Nem szóltam rá, illetve csak dícsérgettem, hogy milyen okos, hogy nem bántja hanem nézegeti a kicsit. Semmiben nem gátoltam, oda mászott, ahová akart, csak a testbeszédét figyeltem, hogy ha mégis belebújik az ördög és bántani akarja, akkor azonnal leállítom. Aztán fekvés.
Szombat reggel Sámi a szokott módon jött a vállamra és megcsináltuk a reggelit mindenkinek, bevittük és be is tettük. Rengeteg hajtogatnivalóm volt, neki is álltam és Sámi végig kinn volt. Persze azonnal Mózinál termett, körbejárta aztán néha úgy tünt, mintha a csőrét be akarná a kicsihez dugni, aki a másik oldalról szintén ment Sámi felé. Kinn voltak a sapisok is, de ők nem is foglalkoztak vele, hogy eggyel többen lettünk. Csib szinte már megszokta, Bubi nem foglalkozott vele, ő is olyan helyről jött, ahol néha 5-6 madár van kinn egyszerre, nem verekedős.
Sámi olyan kitartóan próbált bemászni Mózihoz és annyira látszott, hogy nem verekedni akarnak, hogy némi töprengés és egy Noival folytatott gyors telefonbeszélgetés után összetoltam a két kalitot, olyan 10 centire egymáshoz, Sámi ajtaját kinyitottam és a kicsit kivettem a kalit tetejére, majd szoros felügyelet mellett lestem, hogy mi fog történni. Sámi szépen átmászott a kicsihez és amikor észrevettem, hogy öklendezik, hááááát nem hittem a szememnek............. Pedig jól láttam, nekiállt megetetni a kicsit, aki úgy nézett rá, mintha a jó Isten érkezett volna hozzá személyesen. Nagyon megható pillanat volt, erre aztán végképp nem számítottam, sem én sem más...... Jelzésértékű, azt jelzi, hogy bizony Sámson teljesen normális és egészséges madár, hiszen az ő szokásaik szerint ez a világ legtermészetesebb dolga, hogy az idősebbek megetetik a fiókákat, akik koldulnak. Sámsont annak idején Zizike etette, annyira édesek voltak, hiszen Zizi csőre szinte eltünt Sámson hatalmas csőrében, mégis olyan gyengéden viselkedtek egymással, sosem csípte meg egyik a másik nyelvét.
Később megcsináltam a tápot, megkínáltam Sámit is, aki majdnem leesett a kalit tetejéről, úgy megijedt, hogy mi a halál az. Szépen megfogtam Mózi fejecskéjét és meg is evett vagy 3 fecskendőnyi kaját (kicsi fecskendőm van). Na utána aztán rövid verekedés árán, úgy-ahogy le tudtam mosni róla a kaját, meg persze magamról is, mert az már Zizi etetésekor kiderült, hogy nem vagyok valami túl ügyes ilyen téren, vagyis inkább nincs gyakorlatom és minden, beleértve engem is, egy merő táp volt. Azért Mózinál nem kellett nagyon szenvednem, akkorára tátotta a csőrét, hogy csak a hülye nem talált bele!!!!!:-))))
Vacsi után aztán még játszottak kicsit, aztán Mózi ment a helyére, Sámi meg nemes egyszerűséggel be akart mászni utána. Noi figyelmeztetett, hogy azt hagyjam egyelőre, maradjon a kalit Mózi számára a biztos hely, ahol nem piszkálja senki, így aztán Sáminak meg kellett elégednie azzal, hogy az oldalán lógva próbálta etetni, illetve lógtak egymás mellett.
Hát így történt...... várakozáson felül teljesített Sámson, büszke vagyok rá és arra is, hogy teljesen normális és egészséges madár. Ki is merem mondani a célt, amit eddig csak a barátaimmal osztottam meg: szeretném, ha idővel egy közös kalitban élnének és a történtek ismeretében ez már nem tűnik valami elérhetetlen álomnak!!!!!!!:-))))l
Teszek ide egy kis egyveleget a tegnap történtek képeiból, illetve egyet, amin Zizike eteti Sámson, mikor még baba volt és néhány rövid kis videót, szintén a tegnap történtekről!!!!!:-))))




3 megjegyzés:

  1. Olyan jóóóó volt olvasni!!:-)))
    Méééég, méééég!!!
    Sok sok boldogságot kívánok Neked az összes tollas népedhez, én és az én összes tollas népem!:-)

    VálaszTörlés
  2. Szia!
    Nekem is nagyon tetszett! Lányod megjegyzésétől majd lefordultam a székről!
    Én is csak sok boldogságot tudok kívánni!
    Szeretettel: Helga

    VálaszTörlés
  3. A lányom már csak ilyen, nagy kritikus, de magát sem kíméli, kőkemény kis csaj!!!!:-))
    Köszönöm a jókívánságokat!!!!:-))

    VálaszTörlés