Hát így lesz! Szorgos népünk győzni fog!!!:-))) Sőt meggyőzni! A Mózest. Arról, hogy no para, ez itt a papagájparadicsom! Ennek érdekében aztán taktikát váltottunk a Sámsongyerekkel. Az a taktika, hogy nincs taktika. Az elmúlt napokban bebizonyosodott, hogy Mózes már nagyon kíválóan, félelem nélkül rálép a kezemre, ha valahová vinni akarom vagy a kalitból kéne kivennem. Sőőőőőt! Többször előfordult, hogy a Sámsonnal való kardozás közben leesett és megkapaszkodott valami nagyon mobil dologba, pl. a függönybe, amin aztán nagyon praktikusan féllábbal lógott és le kellett vennem. De nem is akárhogyan, hanem úgy, hogy a kezemet a háta alá tettem és hanyatt fekve (!) vettem le, nem üvöltött, hogy a púpjához nyúltam, hanem szépen hagyta a dolgot. Ezen aztán annyira felbátorodtam, hogy azt gondoltam, innen szabad a pálya. Én már bebizonyítottam neki, hogy soha, semmilyen körülmények között nem bántom. 2 hónapja él nálunk, azt hiszem megtapasztalhatta, hogy mindegyik madár imád velünk élni, a legnagyobb gondjuk, hogy hogyan bújjanak és simogattassák magukat, van itt minden, fitness, wellness, móka és kacagás......:-))) Most rajta a sor, hogy bizonyítson: megértette és csatlakozni akar hozzánk. Mert ha magától teszi, az ám a pontos bizonyítéka annak, hogy igazán jól érzi itt magát, nem stresszel. Hát így aztán elindítottuk ezt a projektet halkan, csendben. Nem csinálunk egyebet, minthogy éljük az életünket, úgy, mint eddig. Ha hazaérek, kijönnek először a kicsik, mikor ők már jól kijátszották, kisimogattatták magukat, akkor jönnek a zöldek is. Mózinal csak kinyitom a kalitajtót, már nem veszem ki, hagyom hogy azt tegye, amit jónak lát. Sámson azonnal repeszt kifelé, ugrik-mászik-repül a vállamra és megyünk a dolgunkra. Először többnyire az ágyon játszunk egy kicsit, aztán kimegyünk a nappaliba és ott mókolunk. Az a tapasztalat, hogy ilyenkor eltelik egy pár perc és vad szárnysuhogások közepette megjelenik Mózes is, nehogy már ő kimaradjon valamiből. A testi hibája ellenére 10 centivel a plafon alatt repül, hatalmas szárnycsapásokkal, szemmel láthatóan fájdalom nélkül. Bár nem sok kiszögellés és kiálló rész található a nappaliban, ő mégis kitalált magának leszállóhelyeket, sőt van hogy továbbrepül a lépcsőházba és a korláton landol.
Tegnap már megkezdték az "együttgarázdálkodást" is Sámsonnal, nem hiába mondom én, hogy ketten már banda!!!:-)) Mózes megemelte a máritövismagos fémtálacskát, Sámson átvette aztán a másodperc töredéke alatt már dobta is lefelé a kalit tetejéről!!!! Csak annyit tudtam tenni, hogy elkiáltottam magam:"Neeeeeeeeeeee!!!" De már késő volt!:-))) Elégedetten egymásra néztek, már csak az hiányzott, hogy vigyorogva összepacsizzanak!!!!:-)))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése