A Szuper Hold valóban szuper volt! Még sosem láttam ekkorának és ennyire
fényesnek….. csak álltunk a teraszon és bámultuk. Képet természetesen nem
tudtam készíteni róla az én kis játékgépeimmel, de most elcsórok egyet a
netről, csak úgy illusztrációnak.:-)
A
hétvége elszaladt és nagyon jól sikeredett.
Pénteken
a megszokott ÖTYE nem Katinál volt, elkirándultunk Solymárra és megnéztük Máthé
Jociék kis boltját, ez is szuper volt, nagyon szép és praktikus madárfelszerelési
és egyéb kisállattartási dolgokkal, eledelekkel. Mindjárt jól be is vásároltam
magokból, kapott Dániel is csontot marhabőrből, Kati vett egy tucat gyönyörű
halat az akváriumába, még a céges mackák is kaptak egy önitatót. Egyben nagyon
sok szerencsét kívántunk az új bolt tulajdonosainak is, öröm bemenni és végig
bügézni a sok gyönyörű és praktikus árut. Ott aztán Joci is meglepett minket,
kirándulást szerveztek Kapuvárra, egy
nagyon kedves papagájtenyésztő és a családja hívott meg minket. Pünkösdkor
megyünk, napközben átlátogatunk Ausztriába, a határhoz közel egy nagyon szép
kis vadaspark van, azt fogjuk megnézni, majd Öntésmajorban ebédelünk, madarakat
és kertet nézünk…...... ez is szuper lesz, már alig várom!!!!!:-))) Ez lesz a
pünkösdi ÖTYE program. Én nem nagyon mozdulok itthonról, de nagyon örülök, hogy
személyesen is megismerhetem a családot!:-))
A
szombat a semmittevés jegyében telt, ilyen nagyon ritkán van nálam, de most úgy
éreztem, szükség van rá. Igaz,hogy már hajnal hasadtakor talpon voltam,
kirohantunk a piacra, egy öreg kertész bácsi szép, egészséges fügebokrot ígért,
hát el is hoztam.
Íme, Füge úr.......
... és Bodza kisasszony!
Kicsit
megkéstem a madarak reggelijével. De kárpótlásul mindegyik kijöhetett már
reggel, sőt a két nagy, Sámson és Merlin a vállamon ücsörgött kinn a konyhában
míg a reggelit készítettem nekik és úgy diskuráltunk. Persze az összes ablak és
ajtó szigorúan zárva volt.
A
teraszos napozás elmaradt a héten, nagyon erős volt a szél, nem kockáztattam,
hogy valamelyik megfázzon. Vasárnap kora délután aztán felszereltem magam a kis
Nikkonommal és úgy mentem be hozzájuk, hátha sikerül „lőnöm” valami jó kis
képet vagy filmet. Ez így működik, tekintve, hogy mégsem kérhetem meg őket,
hogy most álljon oda oszt maradjon úgy pár percig. Az a technikám, ha egyáltalán
ezt annak lehet nevezni, hogy csak lövöm a képeket, mindig lesz benne pár
nagyon jól elkapott pillanat.:-) A filmek is így működnek, azzal a
különbséggel, hogy míg az egyik kezemmel játszanak vagy simogatom őket, a
másikkal próbálom a gépet tartani, de közben a többiek közül mindig legalább
kettő azonnal a karomra-kezemre telepedik vagy a gép madzagját húzgálja,
esetleg akkor jut eszébe hogy a fülemet sorjázgassa, a szemüvegemre másszon és
ezenközben kell a filmet is elkészíteni.:-)))
Bubi integet :-)
Ez a Csibészke meg egyre sármosabb!!!:-)
Minden
esetre én nagyon élvezem ezeket a pillanatokat, szerintem ők is, mert a végére
már fürtökben lógnak rajtam.:-)))
Vasárnap
anyák napja volt, Katusom gyönyörű szép hortenziával lepett meg és azonnal
mondta, hogy ki lehet ültetni a kertbe ezt is, akkor minden évben virágzik
nekem.:-)
Nem tudom, mennyire vagyok jó anya, én remélem , hogy az vagyok.
Tény, hogy az én kislányom, aki bizony elég rémes kamasz volt mára már egy
okos, intelligens fiatal nő, teljesen önálló, sosem sajnálja az időt, hogy
sokat beszélgessünk, sok dologról hasonló a véleményünk. Sőt, büszkén
mondhatom, hogy a legjobb barátnője is vagyok, megossza velem a titkait is, ezt én sosem erőltetem, de ha
elmondja, nagyon örülök neki. Legtöbbször a véleményemre is kíváncsi, de azt
már úgyis tudja előre, mit fogok mondani. Igazán szerencsés vagyok, hogy ilyen
klassz gyerekeim vannak. Katus okos, intelligens, van tartása és önbecsülése.
Kőkeményen racionális, nemhiába közgazdász, sokszor és mindig jókor engem is
visszahúz a földre. Mindenkinek ilyen gyereket kívánok a hibáival együtt.
De
minden jónak vége szakad egyszer, így eltelt a hétvége is. Borongós, esős
hétfőre ébredtünk, de nekünk ez nagyon jó volt, hiszen megérkezett a várva várt
ESŐ!!!!!
Munka
után sovány malac vágtában indultunk haza, hogy elvessük a fűmagot és
megcsináljuk a kertszegélyeket, hiszen a nedves földbe könnyebben be tudjuk
kalapálni őket. Az eső azonban vég nélkül esett, csendesen de határozottan.
Sima otthoni ruhában nem lehetett kimenni, hiszen az fél óra alatt átázott
volna. Eszembe jutott, hogy mikor Katusom még gimnazista volt és
terepgyakorlatokra járt vettünk neki egy viharkabátot, amin nem fogott az idő
vasfoga, úgyhogy serényen felrohantam és kikerestem a gardróbszekrényéből. Nem
éppen mai darab, nem divatos de a cél szentesíti az eszközt, én sem a walesi
herceg ozsonnájára voltam benne hivatalos. Na de még cipő is kellett, hiszen a
sár itt-ott bokáig ért…. ! Hát ahogyan ott mókoltam, megláttam Katus lakk
gumicsizmáit és máris kigyulladt a fény az elmémben, itt van hát a megoldás,
tekintve, hogy szinte teljesen egyforma a
lábméretünk…. Felrántottam aztán uzsgyi kifelé, dologra fel!
A
garázsnál aztán rögtön összefutottam a szomszédunkkal, aki elnyomott egy
halvány mosolyt, mikor meglátott. Igazán papus világosított fel, hogy ebben
a hacukában a lakkcsizmával és a
viharkabátban pont úgy nézek ki, mint Matula bácsi és Babie baba buggyant
keveréke…J
Na
de sebaj, kit érdekelnek ilyen apróságok, mikor LESZ FÜVÜNK!!!! Nagy elánnal
neki is láttunk a gereblyézésnek, bár papa itt-ott belesüllyedt a megázott
talajba, amitől viszont olyan lábnyomokat hagyott hátra, mintha a jeti járt
volna arra! J
Végeztünk
a gereblyézéssel, kihozott valami kis Gardena kocsit, amit a sógornőm adott
neki, a lelkére kötve, hogy abban szórjuk el a magot, hogy egyenletes legyen.
Hát szórjuk! Beletöltöttük az első adagot, elkezdte húzni, kb 5 méter után a kocsi
kerekén annyi sár volt, hogy se előre-se hátra nem ment. Erre papus vadul
elkezdte rázni a nyelét, mint egy félőrült jazz zenész a rumbatököt, ettől
azonban 10 perc múlva már a két karja majdnem leszakadt és folyt a víz a fején.
Sebaj, mert LESZ FÜVÜNK!! Persze, hogy nem lett egyenletes! Az sem számít, elég
mostohák az ültetési körülmények, majd utána vetünk még, csak zöldelljen már!
Nagy
nehezen végeztünk, elégedetten szétnéztünk, majd papus egy hirtelen ötlettől
vezérelve felkapta a hengert, hogy lehengerelje az elvetett fűmagot. Nagy hiba
volt, mondhatni hatalmas, a vizes talajt a henger szó szerint felszántotta,
természetesen a közepén kezdte el húzni, úgyhogy innentől egy jó darabon, amíg
meg nem hallotta, hogy én lila fejjel ordítok a járdáról, a fümagokat totálisan
evakuálta! Így most egy darabon újra kell vetnünk, de a többi részen azért már,
ha csak mag állapotjában is, de VAN FÜVÜNK!!! J
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése