.... és

Azért térjünk vissza a valóságba, hiszen itt van nekünk Dániel, aki a mi falkánk oszlopos tagja, tiszteletbeli tollas, a babysitterünk és a barátunk.

Az idén múlott 16 éves. Éppen a héten voltam vele orvosnál. A korához képest csodás állapotban van, igaz, hogy már nem lát és hall jól, de egyébként kitűnő az étvágya, a jókedve elmúlhatatlan, igazi örökifjú maradt (köszönhetjük ezt annak is, hogy a koronaékszereit már jó régen elveszítette:-DD), különösen ha a kis kedvence is nálunk van:

Neki is Maugli a kedvence, aki még arra is rá tudja venni az öregurat, hogy sétáljon egy keveset. Persze a korából adódóan egy órácskányi séta után kiájul a nappali közepén és csak pihen. Ha kell, ő a garázs és a kisfiú a lábai között parkol az autóival, de általánosságban is mindig ott molyol a gyerek körül, ha mást nem, akkor csak odafekszik és figyeli.

Éjszakánként ha kimegyünk a hálóból, csak csúsztatott lábbal közlekedünk, mert Dani a legkülönfélébb helyeken tölti az éjszakát és ha az ember nem akar hatalmas nagyot zakózni akkor nagyon oda kell figyelnie, hogy ne zuhanjon át rajta, hiszen Ő nem hallja, hogy valaki éppen arra jön. Papa szerint ezt a ravasz trükköt alkalmazza a betörőkkel szemben is, így ártalmatlanítja őket, hogy aztán aláhullván halálra nyalogassa a gazembereket.:-)) Pénteken megyünk kozmetikába, itt az őszi fürdés ideje. Szegény kis öregem olyan szinten utálja a vizet, hogy az valami rettenet, de legalább egy évben 2x meg kell fürödnie, télen úgyis megteszi ha leesik a hó. 

Több újság is van! Egyrészt tegnap elvittem az álompárt a mi jó doktorunkhoz, mert erőst aggasztott a pár darab sárga és fehér toll, amit Csibészkém növesztett. A megátalkodott büdősbogarak szemrebbenés nélkül fürdőztek a szeretetben és kedvességben, amit ott kaptak. Csibészke és Bubi a mi doktorunk kedvencei, már amikor a nem éppen barátságos morgásukat hallotta szélesen mosolygott, azonnal a kezére vette őket és onnan "kattogtak a vakuk" ahogyan a medikák fotózták őket!! Mintha érezték volna, Csibészke kihúzta magát, mint egy Hadik huszár, Bubi meg szerelmesen nézegetett rá, hát sztem egy album megtelt annyi képpel, amennyit ott elkattintottak. Utána pedig következett a kézről kézre vándorlás, mindenhol simi meg puszik, ők is dobálták lelkesen a hálás közönségnek, minden volt, love, peace. sunshine....... és akkor a doktor kiküldött, hogy megröntgenezze őket. Az egy gyomorszorító fél óra volt, teljesen ki tudok akadni tőle, majd behívott és elmondta, hogy egyiküknek sincs az égadta világon SEMMI BAJA!!!!!! Mégis, akkor mitől lettek a sárga tollak Csibészkén??? Megvitattuk a dolgot és utolsó lehetőségként eszembe jutott a nitrites vizünk, ami sajnos valóság. Bár vettem már víztisztítót, egyáltalán nem biztos, hogy a nitritet is kiszűri, mivel ezek a gyakorlatban vízkő, nehézfémek stb. szűrését végzik. A doktor szerint szinte biztos, hogy ez okozza a színesedést, mivel az általában táplálási probléma miatt fordul elő és hát maga a víz is táplálék. No most akkor elindulok és veszek nekik ásványvizet, hadd igya azt az egész banda, nehogy nekem a jákók meg bezöldüljenek!:-) De szerencsére ezen a dolgon azért végképp lehet segíteni! Jót beszélgettünk, a mi drága doktorunk biztosított affelöl, hogy továbbra sem tart normálisnak és teljesen osztja az én jó uram véleményét, miszerint már lassan mi lakunk a madaraknál és nem ők nálunk.:-))) Hohohohóóó, normális mindenki lehet, de a hülyeséghez tehetség kell!!!:-))) Ezt külön meg is köszöntem, nem szeretnék normális lenni, az olyan unalmas, kifejezetten jólesik, hogy buggyantnak gondol! Imádom ezt a dokit!:-)

A következő nagy újság, hogy Zserbó gazdájától Renitől kaptak a zöld fiúk egy gyönyörűséges, igazi-valódi fürdőrudat!!!! (Én pedig egy még szebb, echte olimpiai mágnest, ami nagy kincs egy gyűjtő szemében!:-))) ) Csodaszép, jó vastag és mizopapa már fel is eszkábálta a zuhanyfülke oldalára. Vasárnap aztán kivittem a zöld fiúkat, hadd fürödjenek egy igazi jót ezen a csodarúdon! Először azért meg voltak szeppenve tőle. A rudat kifordítottam, a zuhanyt beállítottam csendes csobogásra és vittem őket egyenként. Először Sámikám volt kinn. A fülke ajtajánál megálltam és mint Lenin az igaz utat, úgy tartván a karomat bedugtam a fiatalurat a zuhany alá, bíztatva, hogy lépjen fel bátram a csudás lajtorjára. Hát konkrétan nem akart, új volt a dolog és nem annyira vágta még, hogy mért is van az ott! Ennek és a lenini útmutatás folyományának következtében a kezemen zuhanyzott, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy a gravitáció törvénye miatt a víz szépen csordogált lefelé a karomon, majd át a mellkasomon és a hasamon-lábamon keresztül tóvá szelidült a fürdőszoba padlóján! Azannyát, erre pont nem számítottam!!! Mikor kivittem, mizopapa, aki viszont azonnal levágta, hogy mi történhetett széles vigyorral megjegyezte: "Te fürödtél szívem vagy a madár?!" Gonosz dög!:-)) Csakhogy Morzsival is éppen így jártam, azzal a különbséggel, hogy úgy kapaszkodott szegíny a kezembe, mint a vízbefúló!!! De a fürdés mégis megtörtént, majd szép lassan megszokják, addig meg majd beöltözök könnyűbúvárnak a fürdésekkor!:-))) Sajnos a többiek nem igénylik ezt a fajta tisztálkodási módot, Zebibaba és a Pipi a vizestáljukban intézik a fürdést, akárcsak Csibiék.

Mindenki jól van, nagy örömömre az étvágyuk is pompás. 

Reggel meg ültem kinn a teraszon 1/4 6-kor, éppen a kv-mat iszogattam, mikor meghallottam, hogy valamelyik sapis ébredezik és sípol egyet, mire azonnal érkezett Zebike válasza suttogva: "Csitttt! Csittt!!! Halkan!" Meg kell zabálni ezt a szürke kispasit, az biztos!:-)))