Ovisok....

Nyár elejéig megittak a fiúk egy fél flaska Aloe Vera gélt, nagyon jó hatással van a papeszokra, a nemesekre különösen. Még akkor vettem. mikor Zizus beteg volt, reméltem, hogy segít neki túllenni ezen a rémületes Aspergillosison. Sajnos neki már nem segített. A fiúknak viszont továbbra is adtam, sőt érzékelendő hogy mennyire nagyon jó gyógynövény is az Aloe, elmondom, hogy a vizükbe tettem és amikor friss Aloés vizet csináltam reggelente, akkor az előző napit ráöntöttem a szobanövényekre, amik ettől csodaszépek lettek és az összes karácsonyi kaktuszom virágba borult!! Szóval nyugodt szívvel ajánlom mindenkinek, tudom, hogy nem filléres dolog, de mi is elfeleztünk a Cicussal egy liternyit, így mindkettőnknek jutott bőven és akkor már nem olyan rémületes az ára.

Szóval az Aloe már elfogyott, kicsit pihentettem őket és most úgy gondoltam, itt az ideje egy Echinácia kúrának. Ez is egy olyan kaktusz-pozsgásféle, szintén a prérin nő és igen jól megerősíti az immunrendszert. Vettem tehát homeopátiás gyöngyöket, a legkisebb erősségűt és Csillával megbeszélve Sámson reggel-este 4-4 gyöngyöt, Csibészke pedig 2-2 gyöngyöt kapott. Azaz kapot volna, mert ő , aki mindent elvesz tőlem és boldogságos fejjel megeszi, most megmakacsolta magát. Sámi szépen kiszedte az ujjaim közül az apró gyöngyöket és mint a malomkő, megőrölte a hatalmas csőrével, de Csibi az Istennek sem akarta megenni. Mag közé nem lehet tenni, mert annyira apró, ember nem mondja meg, hogy megette-e vagy sem. Na akkor elkezdtem a fejem törni, hogy mit csináljak, hogy járjak túl az eszén. Köztudott dolog, hogy az irigység és a féltékenység bizony nem áll messze a papeszoktól, olyanok mint a kis ovisok, mindegyiknek az kell, amit a másik kap, hát én meg pont ezt lovagoltam meg, hogy Csibi is egyen echináciát. A dolog úgy működött, hogy Sámson a kezemen ült, hátat fordítottunk Csibészkének, aki már ettől is teljesen begőzőlt: "Mit csinálhatunk mi, hogy ő nem látja és nem vesz részt benne???!!!" Nyúlt a nyaka, mint a zsiráfé, hogy a vállam felett lássa, mi is történik. Én persze erőst vigyáztam rá, hogy lássa is, méghozzá jól. És odatartottam a gyöngyöket Sámi csőre elé, közben pedig rettenetesen dícsértem: "Okos fiú vagy, edd meg szépen, ugye milyen finom???!!!" Kész, Csibi agyát elöntötte az irigység, ne mááá ő ne kapjon valamit, amit a nagy kaphat. Fel is ugrott a vállamra azonnal, hogy még jobban lássa, mi történik. Sámson közben jóízűen befalta a gyöngyöket, vissza tettem hát a helyére. Aztán jött Csibészke, akit addigra már mindenek felett érdekelt a gyöngy. Úgy tartottam az ujjamon, hogy Sámsont is jól lássa és adtam neki is a gyöngyből. Hát valószinűleg az vág ilyen pofát, aki a Paradicsomban a hurik ölében valami mennyei mannát lakmározik, Csibi diadalittasan, olyan naugyehogyugye fejjel rágicsálta a gyöngyöket. Eszébe nem jutott kiköpni, kiejteni, úgy vigyázott hogy megegye, mintha valami földöntúli gyümölcsöt kapott volna. Hát így volt, én jókat vihogtam magamban, Sámi csak lesett, Csib pedig roppantul elégedett pofát vágva játszogatott tovább a kalitja tetején.:-)))))