Ez egy tollas blog .......................

Köszönöm Mágnyes!!!! Pont akkor kezdtem el ezt a mostani beírást, mielőtt felnéztem a Fórumra és láttam a soraidat. Örülök, hogy szívesen olvastok.
Az egyik szemem sír és a másik meg nevet. Itt van az én határtalan boldogságom, a másik oldalon pedig egy nagyon kedves ismerősöm éppen most veszítette el a madarát. Olyan volt nekik, mint a gyerekük, megsirattam én is, őket is, meg a kismadarat is. Nagyszerűen éltek hármasban, de ennek már vége!!! Nagyon-nagyon sajnálom, ami velük történt!! Ezért bőgök itt néha egy sort, mert ha belegondolok a helyükbe,hát nem is tudom, mit csinálnék!!!
Azért mesélek magunkról is. Szóval tegnap nem írtam az estékről. A két kis varangyos nem akar egyedül alunni a nappaliban, kajabálnak hogy hadd jöjjenek vissza a hálóba este, ezért még vasárnap este visszatoligáltuk a kalitot és akkor mindenki megnyugodva aludt reggelig. Haláli fazonok, ott akarnak lenni ahol mi. No hát ne légyen ennek akadálya!!!! A vasárnap esti alváskor még jó messzire voltak egymástól, tegnap viszont már Zizi nem a hinta tetején ücsörgött, hanem lejött a rúdra és olyan 10-15 cm-re Csibitől töltötte az éjszakáját.
Ma, ha hazaértem lehozom a játszóteret, ami több, mint egy hete el van dugba előlük és akkor ott ücsöröghetnek reggelente egymás mellett.
Alig várom, hogy hazaérjek!!! Meg az esti tv-zést, mindegy mi lesz benne akkor is megnézem a két vállamon a két gazemberrel. majd simogatom őket, rámfekhetnek, ahogy Csibi szokott, remélem Zizi is eltanulja tőle.
Hiszek a szeretetben, hiszem, hogy Csibiből is azért lett egy ilyen tündérbogár, mert mindig szeretettel és türelemmel nevelgettem,látom, hogy Palika is, aki most került a családjához egyre szelidebb, kedvesebb de azt is látom, hogy abból a családból mindenki szeretettel fordul feléje. És ők olyanok, mint a gyerekek, először neked kell adnod, hogy visszakaphass. Amit adsz, azt kapod vissza!! És ez így helyes!!