Zebi...

Akartam már írni erről a dologról, de mindig visszatartott az a tény, hogy ha egy papagájt beszoktatsz valahová-valakihez, akkor az az általános tapasztalat, hogy sokszor ha előre lépsz kettőt, kisvártatva meg hátra hármat és így nem akartam elkiabálni a jó híreket!

Nem várok tovább, mert egész héten, sőt tegnap és ma is megint megtapasztalhattam, mekkora intelligenciával rendelkezik egy papka és milyen hihetetlenül okosak, tudnak lenni......

Persze, hogy Zebiről van szó!:-) A furmányos kis jákó agyával kiszaszerolta, hogy reggelente jön ki, mert olyankor általában csak Sámson mókol kinn (de ő is többnyire ahogyan kijöhet elrohan Morzsi kalijához  és etetgeti a kis együgyüt). 

Zebi még nem barátkozott meg teljesen a többiekkel. Ha valami gatya van és látja, hogy a többiek nem idegeskednek, akkor lenyugszik ő is és nem veri magát, de azért hogy akkor jöjjön ki, mikor a 3 nagy van kinn, na ehhez még nincs elég mersze. Ezért tehát kiagyalta, hogy reggel, amikor bemegyek köszönni és tálakat kihozni, ő frissen és fiatalosan vár a kalit ajtóban, majd kisvártatva ki is mászik. Míg visszahozom a tiszta tálakat, addig az ajtón elszötyörög vagy felmászik a kalit tetejére és onnan sasolgatja a többieket. Gyakorlatilag az a tapasztalatom, hogy a többiekkel ellentétben, Zebi az a típusú papagáj, aki szinte egész nap szabadon lehet, mert nem rongál, nem piszkál másokat, ha éhes szépen bemegy és eszik, ha szomjas akkor iszik és ha pihenne, akkor is bemászik a helyére. Már többször előfordult, hogy hosszabb ideig ki volt engedve és mondhatom, hogy az összes közül talán ő és Sámi az, akiket nyugodt szívvel kinn hagyhatok, mert nem szedik darabokra amit érnek. Ezzel ellentétben a Pipit egyszer hagytam 5 percre egyedül, mert a szükség szólított és mire bejöttem hihetetlen buzgalommal lebontotta az ajtókeret egy részét, aminek nyilván több szempontból sem örültem, egyrészt mert festve van és mérgező lehet, másrészt mert baromi ronda lett a zsírúj ajtókeret!

Így hát reggelente barátkozgatunk Zebibabával. Mostanra már jön elém, ha belépek az ajtón. Ha egy kis szeretetre vágyik, akkor elkezdi a jákók jellegzetes nyüszögését, azt amúgy is nagyon imádom, bűbájosan néz rám, nem lehet neki ellenállni. Lehajtja a fejecskéjét, olyankor hosszan megsimogatom a nyakát vagy az arcát és persze a csőrét. A jákónak sokkal finomabb a tolla, mint bármelyik másik madaramnak, olyan, mintha egy nemes, tenyésztett cicát simogatnál, szemben a házimacska sprődebb szőrével. A feje pedig, mivel a tollai nagyon vékonyan tapadnak rá, sokkal keményebb, szoktam is Zebit és Pipit keményfejű brigádnak hívni. Sámi és Morzsi feje és a kicsiké is sokkal puhább, vastagabb a toll rajta.

Ha elunta, akkor elhúzódik, de általában ha odateszem a karomat vagy a kezemet, akkor szépen rámászik és beszélgetünk. Néha csapkod is, aztán megkérdezi magától: "Bolon vagy? Mérrr csííípsz? Nem szabad csííípni!!!" Nagyon nagy forma, az biztos!:-) Sajnos azért hét közben reggelente nem vagyok egy időmilliomos (bár mostanában az ő kedvéért és a meleg miatt is már este elmosogatom a gyümölcsös tálakat, hogy reggel csak gyorsan saraboljam bele a kaját és kicsit odaülhessek a szürke gazember mellé). Bővülget a szótára is, egyre több olyan kifejezést használ, amit még N-tól tanult. A legaranyosabb, ha telefonálok. Olyankor ő is "felveszi a kagylót" és szövegel: "Halló! Szia! Hogy vagy? Jól vagy?" aztán elköszön: " Jóó?? Jóó?? Csóók! Szia!" ezt a Pipitől tanulta. Egyébként is rengeteget tanulnak egymástól! Például a riasztást is!!:-)) Hol az egyik kapcsol be, hol a másik, nem győzök az ablak alól bekiabálni, hogy "Ne riassz már, te nyomorult!":-)) Sajnos, nagyon tetszik nekik ez a páros szirénázás, reggel 1/2 6-tól napnyugtáig!!:-)

Fényképezni még nem nagyon merem, nem szereti, különösen a vakut nem, ami teljességgel érthető is. Azért tegnap a poszt kedvéért csináltam egy pár képet róla, azt hiszem, nagyon jóképű jákópasi és remélem, hogy egyszer ezt a Pipi is észreveszi.:-)) Zebi bizony nem idegeskedik ezen, hogy tetszik-e a Pipinek vagy sem, az étvágya minden esetre töretlen, mindegy neki, hogy 38 fok van vagy csak 20, mindent megeszik jóízűen.:-)))

A kelő nappal kelünk, míg behozom a kaját, addig békésen vár rám az ajtón állva.

Utálja a gépet, de legalább N. is látja, jó húsban van, szép a tolla, egészséges és remélem egyre boldogabb is...

Hajnali járőrözés a kalit oldalán

Utálja a fényképezést, inkább bemegy, hogy hagyjam békén...