2008. december 19., péntek

Dorka

Tegnap szokás szerint Kygáéknál voltam a rendes heti látogatáson. Ott volt Dorka is, az unokájuk. Tündéri, kedves kislány, 21 hónapos. Már egyre jobban beszél is. Ez a kislány teljesen a nagyapja vére! Olyan és akkora papagájt nem tudsz neki mutatni, amitől ő megijedne. Maszat, aki mindig kiszámíthatatlan volt és olykor kissé kettyós is vagy 3x megcsípte az ujját, nem is kispályásan, de Dorka ugyanúgy ment hozzájuk. Aztán, mikor a nagypapája vagy a nagymamája kiment a madárházba etetni ő is ott totyogott utánuk és nem ijedt meg még az aráktól sem. Ismeri a papagájokat, képről megmondja, hogy melyik milyen faj. No, tegnap is ott játszogattunk vele, mikor a kezembe került az a német papagájos újság, aminek az elején egy édel pár ült, ugyanaz a macgillivrayi alfaj, mint Sámson, Zeusz és Csofi. Rámutattam hát nagy bőszen a tojóra és megkérdeztem:"Doresz, mondd ez milyen papagáj??" Rámnézett a gyönyörű szemeivel és már mondta is:"Édelpapagáj." ( A tenyésztők szinte mindig édelnek hívják a nemest a német neve után) Aztán gondoltam egyet és rámutattam a hímre is: "És ez??? Ez milyen??" Egy pillanatig gondolkodott, felcsillant a kis szeme és boldogan kibökte:"Ez Sámson!" Annyira meghatódtam, Dorka utoljára szeptember elején látta őket, mikor még jó idő volt és vittem magammal mindhármat Kygáékhoz. Akkor is kedvelte Sámsont, ha meglátta, szaladt az apukájához és hangosan kiabálta: Sámson simi-simi!!Szóval nagyon jól esett, bearanyozta a napomat!!!:-)))

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése