2008. december 20., szombat



Ezt a papától kaptam. Csak úgy........ mer ilyen bogaras, madaras, kicsit lökött vagyok, de neki éppen jóóóóóóóóóóóóóóó!!!!!!!!!!!!!:-)

A tegnap délután a szokásos Karácsony előtti rohangálás jegyében telt, bár én nem ajándékért rohangáltam, hanem papagájügyben. Voltam a Cicuséknál, mert együtt rendeltünk Hema vitamint a madaraknak és még nem volt idő odaadni az ő részét, meg már a magjuk is fogytán volt, én meg pont előtte rendeltem egy zsákkal. Szóval meglátogattam az Elmo-Bob, a sárga és a Bibi-Safranek quartettet. Elmo és Bob viszonylag visszafogottan nézegettek, idegen voltam nekik de aztán odaültek egymás mellé és nekikezdtek a szerelemmadarak boldogságosösszebújóskurkászásának, nem lehet megunni, hogy nézd őket, annyira aranyosak. Kivettük Bibit és Safraneket is. Nagyon szelíd mindkettő, békésen üldögélnek az ujjadon. Bibi, ahogyan odanyúltam hozzá, már hajtotta is le a fejét, várta, hogy simizzem. Hihetetlen arc!!!! Safranek viszont igazán meglepett!! Felemeltem, ahogy az ujjamon ült, hogy megpusziljam, erre megfordult és úgy megetetett, hogy a döbbenettől a levegőm is elállt!!! A Cicus csak vihogott, ő már ismeri a kis lókötő csínjeit!!!! Miből lesz a cserebogár, pár hónapja, mikor felhoztuk Pestre, még ott volt a tojáshéj a kis tollas valagán, most meg már......:-) Bár lehet, hogy csak ez a telt, érett, tizianos típusú tojó a zsánere, amilyen én vagyok!!!!!!!:-))))
Még aznap délután meglátogattam Samci királylányt is, kellemes ünnepeket kívánva a gazdáinak, de Samu egy hidegvérű angol hölgy, azonnal hátat is fordított, amint meglátott, csak hogy ne zavarjam a köreit!!!:-)
Este aztán sütés volt, Mágnyes csodasajtos kiflijét készítettük kettesben, Sámi és én. Először a sapis banda is velünk volt. Egy üres dobozon vágtam gyorsan pár lukat és a konyha sarkában letettem, azzal aztán egy jó darabig el is játszottak, ki-be jártak benne, birkóztak, később felmásztak a játszótérre, fejjel lefelé lógva csőrőztek, aztán birkóztak is. Csibészke azonban már kíválóan repül- és ismerve, hogy különleges érzéke van a számára tiltott dolgok felfedezésére - úgy gondoltam, nem várom meg, hogy ha elfordulok, fejest ugorjon az élesztős tejbe, ezért szépen eltettem aludni őket, mostanában úgyis többnyire egymással vannak elfoglalva. Amúgy is, papa azt mondta, ha valaki belesne az ablakon és meglátná, hogy a konyha egyik sarkában két sapis birkozik egy dobozban, én meg éppen lisztet mérek a vállamon egy spenóthuszárral, aki meg a mérleget nézegeti velem, tuti kihívná az ügyeletet, de biztosan megkédezné, hogy orvos látott-e már. Így aztán ketten maradtunk, Sámi kezdetben fenn a játszótéren biztatgatott, a saját nyelvén, hogy menni fog ez,gyúrjam mááá azt a tésztát, aztán mikor elmentem mellette, egyszerűen kinyúlt és megfogta a ruhámat a vállamon, aztán szép komótosan felkászmálódott a vállamra és onnan aztán se le se fel, ő ott akart ülni.És nyújtottunk, vágtunk, tekertünk, kentünk, szórtunk. Néha feltettem a játszótérre, azonnal pottyantott és máris mászott vissza, nehogy azt gondoljam, hogy inkább a rúdon maradna. A sütésnél természetesen nem lehetett velem, a forró sütőhöz még ő sem jöhet, de a kihült kifli csücskét ő kapta először és szépen illedelmesen a "kezében" fogva megette. Ízlett neki!!!!

1 megjegyzés:

  1. Ha ti nem lennétek mostanában nem sokat nevetnék :(
    Na de így nevettem este, nevettem reggel. Mégiscsak jó nekem.
    Cupp

    VálaszTörlés