Tombolnak a hormonok!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Tombolnak a hormonok!!!! Hát az biztos, hogy sok türelem kell ilyenkor hozzájuk, néha talán egy szent türelme is kevés. Idegesek és ingerültek, oda-oda kapnak a kezemhez, bár csípni nem mernek, de olyan éles a csőrük, mint a penge, ezért a kezem is úgy néz ki, mint aki mackákkal játszogatott, tele csupa apró kis sebbel, heggel. A vállam se különb, mert azt meg Sámson karma dekorálja ki, mintha valami csipkebokorban üldögélnék, olyan. Többnyire az az alapprobléma, hogy Csibi ugye mászna szegény kis Zizire, aki persze nem hagyja magát, ettől Csibészke ideges lesz és nekimegy. Az egyik pillanatban egymás fenekében vannak a másikban ölik egymást. És ezt persze igen élénk vokalizálás is kíséri...... magyarán úgy üvöltenek, mint a sakál. A következő pillanatban rajtam lóg mindkettő és boldog révületben simogattatják magukat, aztán már a kezem után kapkodnak. Ahogy Bout nagyon találóan írta, nem az ész vezérli őket, teljesen meg vannak makkanva.
Ma reggel pedig történt valami, amire mindenképpen lépnem kell. Már elmentem, mikor Katus hívott hogy baj van. Csibészke kinyitotta a kalitajtót és kijöttek mindketten. Zizi átmászott Sámson kalitjára és nekiment a kicsinek, aki elkezdett ordítani, de nem hagyta magát, visszacsapott. Akkor ért oda mami és megpróbálta Zizit lezsedni a kalitról, erre összemarta a kezét, úgy hogy csorgott a vér belőle. Valahogy csak leszedte és betette a saját kalitjukba. Ezután megpróbálta Csibit is betenni, de ő elkezdett rá morogni és felfújta magát. Mami félt, hogy ő is belecsíp, ezért hagyta de jött Katus és neki sikerült Csibit betenni a helyére.
Megbeszéltem a dolgot Bouttal és a következőre jutottunk: pár hétre, míg ez a párzási időszak tart átköltöztetem őket a lakás egy másik részébe, ahol nem tudnak Sámsonban kárt tenni és szépen kettesben lehetnek. Nem kell védeni a területüket senkivel szemben és ha vége ennek az időszaknak akkor szépen visszajönnek a nappaliba. Minden nap meglátogatom majd őket, de többnyire egyedül lesznek, hiszen most főképpen egymásra van szükségük. A kalitban van a kis hálósátor, amit Mágnyes készített nekik, abban elalhatnak, most is sokszor benn vannak napközben is. Remélhetőleg így maceramentesen lebonyolódik a dolog és nem fogják egymást egymást megutálni egy életre!!!! Csilla említette a múltkor egy levélváltásnál, hogy igaziból ez az első párzási időszak a legnehezebb, az utána következőek már viselhetősek. Nekik ugye még az is problémás, hogy nagy a korkülönbség köztük, ahol csak kb. 1 év, ott is normálisabban viselik. Mindegy, én akkor is imádom őket, valahogy ezt a dolgot kezelni kell, megoldjuk, úgy mint mikor az ember a gyereke viselkedési problémáit kezeli valamilyen módon. Szerencsére Bouttól kapok segítséget, amit innen is nagyon köszönök!!!!